Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
6. EGYESÜLETEK A DIASZPÓRÁBAN
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA A katolikus oldalon, mint szóltunk róla, ugyancsak akadtak aktívabb és kötelességmulasztó, hanyag munkatársak is. S tehetséges férfiak, akiknek nem volt érzékük az egyszerű embereket bevonni a kulturális közéletbe. Az iskolatestvérek és a katolikus tanítónők között kialakult gyengéd kapcsolatnak is rossz visszhangja támadt, s nem használt a magyar intézmények általános megítélésének sem. Az egyházi közvetítés összességében mégis a várakozásoknak megfelelően eredményes volt. A Miniszterelnökség pénzügyi támogatását ezért kapta döntő részben a Szent László Társulat és a Református Egyetemes Kon vent. A civil szervezetek szerény mértékű segélyezése, s a nekik juttatott egyszeri (könyv)adományok egy miniszterelnökségi feljegyzés szerint is inkább csak a kormányzat jóindulatát voltak hivatottak kifejezni.862 862 Miniszterelnökségi belső feljegyzés. MNL OL K 26 ME 1082. cs. 3663/1913 XX. t. 441. asz. 863 A Bukaresti Protestáns Nőegylet 170 lej, a Katolikus Gyermek Segélyező Egyesület 40, a Katholikus Mária Egyesület 170, a Bukaresti Katholikus Magyar Legényegyesület 60, a Craiovai Magyar Társulat 60, a Pitești Magyar Dal- és Olvasókör 60, a Ploiești Magyarok Otthona 100, a Târgoviștei Jókai Kör 60, a Giurgievoi Mária Egylet 60, a Bráilai Szent László Társulat 60, a Pitești Magyar Segélyező Nőegylet 60 lei támogatást kapott. Uo. 864 Miniszterelnökségi belső feljegyzés. A követség német nyelvű jelentése a magyar egyesületekről. MNL OL K 26 ME 1082. cs. 85/1914 XX. t. Míg korábban a két legnagyobb egyesület dalárdája is kapott támogatást, az 1913-as költségvetésben már csak 6 egyházi és 5 kulturális jellegű szervezetnek jutott a kormányzat segélyalapjából (mindösszesen évi 1000 lej).863 A kormányzat támogatási listáján ugyan tizenegy társadalmi szervezet neve szerepelt, a bukaresti követség azonban a világháború kirobbanásának évében Bukaresten kívül már csak három vidéki várost nevezett meg, ahol valóban működött valamilyen magyar egyesület, Ploiești-en, Craiován és Pitești-en. 864 222
