Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
6. EGYESÜLETEK A DIASZPÓRÁBAN
6. EGYESÜLETEK A DIASZPÓRÁBAN öntevékeny társulások megalakításának reményteljes közegét jelentette. 1907- ben a Szent István Egyesület832 1910-ben Varga Lajos református tanító kezdeményezésére a református dalegylet megalakulásáról érkezett híradás. A dalkör szervezői az ismert kocsigyárost, Maksay Györgyöt kérték fel díszelnöknek, s a kezdeményezőkészség élénkítésére március idusára nemzetközi kabaré-est előadásával készültek.833 A március 15-ei ünnepi műsort végül a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság hajóján tartották meg mindösszesen 40 résztvevő jelenlétében.834 Egy évvel később ugyancsak egy magyar hajón tartotta 27. (!) éves közgyűlését a Galaci Osztrák és Magyar Egyesület.835 A tőkeerős magyar cég és a népes magyar munkavállalói kör jelenléte ellenére az itteni magyarok civil szerveződéseiről nincs további értesülésünk, azon szomorú változást leszámítva, hogy 1913-ban Varga Lajos református levita Bukarestbe távozásával az általa szervezett dal- és olvasókör beszüntette működését.836 832 Naptár 1908, 151. 833 Molnár Antal: Galatzi levél. RMŰ, 1910. márc. 13. 834 A programot a Deák Ferenc nevű hajóra szervező Stern József és Deutsch Oszkár szavaltak, Havas Béla, a bécsi Unió Faipari Rt. galaci igazgatója pedig beszédében 1848 emlékét idézte meg. RMŰ, 1910. márc. 20. 835 A Széchényi István postahajón jelen volt az elnök: Borhek Viktor konzul, az egylet elnöke, Auzsni, Veiszelberg, Kumbát Dániel, valamint Glázer Károly, az Első Szabadalmazott Duna-gőzhajózási Társulat felügyelője, akit ismét ügyvezetővé választottak, míg Veszprémy Vilmos bankigazgatót az egyesület titkárává. RMŰ, 1911. ápr. 2. 836 Miniszterelnökségi belső feljegyzés a Református Konventi Elnökségnek a társulatokról szóló jelentése alapján. MNL OL K 26 ME 1082. cs. 6413/1913 XX. t. 441. asz. 837 Naptár 1911,25. 838 Uo. 25-28. Bráilán ennél kedvezőbben alakult a magyar civil társadalom szervezése. Az 1880-as években a dunai kikötővárosban még 4500 magyar lakott. Számuk a századfordulóra 3000-re, 1911-re 2000 katolikusra és 300 reformátusra csökkent.837 Az itt élő magyarok fele cseléd, továbbá sok napszámos, favágó, cementgyári munkás volt, akiknek legfeljebb egytized része járt templomba. A hatvanezres városban már 1890-től működött egy katolikus temetkezési egylet 19 ezer lej tőkével és félezres vegyes nemzetiségű tagsággal.838 Az első magyar anyanyelvű tömörülés talán a Brailai ev. ref Bocskai Dal- és Műkedvelő Kör lehetett, amely 1906 novemberében már tisztújító közgyűlését 217
