Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)

6. EGYESÜLETEK A DIASZPÓRÁBAN

6. EGYESÜLETEK A DIASZPÓRÁBAN jótékonysági estjeivel növelte a magyar közösség megbecsültségét.810 S míg a Kör az utolsó békeév végére - 11 tagdíjfizető taggal és 260 lej tartozással - életképte­lenné vált, a 45 tagú Nőegylet viszont a betegsegélyezésen túl 14 gyereket ruhá­zott fel és temetési segélyt is tudott fizetni a rászorultaknak.811 lósné alelnök, László Gyuláné titkár, jegyző, iíj. Kövér Sándorné pénztáros. BMÚ, 1906. dec. 25. Az 1908-as romániai kalendárium szerint az egyesület a Pitesti Magyar Nők Segélyegy­lete nevet viselte. Naptár 1908, 136. 810 A program egyik kezdeményezője Erős Gyula katolikus tanító, egyleti titkár volt. RH, 1908. nov. 15. 811 Igaz, utóbbit csupán 4 gyászoló családnak. Jeszenszky Sándor államtitkár 1914. jan. 28-ai levele a Konventi Elnökséghez. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 56. d. 591/1914. 812 Az alakuló ülésen megválasztották a tisztségviselőket: korelnök - Vejczy Gábor, alelnök - Jakoby Miklós, alelnök - Joós Zsigmond, körjegyző - Horváth Lajos és Braun Károly, karvezető és titkár - Kiinger Károly. BMÚ, 1906. nov. 11. 813 Jeszenszky Sándor államtitkár 1914. jan. 28-ai levele a Konventi Elnökséghez. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 56. d. 591/1914. 814 Naptár 1908, 136. 815 Jakoby Miklós ügyvezető alelnök, Horváth Lajos pénztáros, Szitárics Mihály és Vejczy Gá­bor ellenőr, Kiinger Károly titkár és karvezető, Braun Károly jegyző és könyvtáros lett. A fórum tagsági igazolvány és pecsét beszerzéséről is döntött. BMÚ, 1906. nov. 18. Az egyesü­let székhelye az ún. Stravolca-házban volt. RH, 1908. okt. 25. 816 Újváry István 1908. júl. 9-ei egyházlátogatási jelentése Bánífy Dezső fögondnok, konventi világi elnöknek. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 54. d. 3805/1908. 817 Egy vidéki magyar egylet közgyűlése. Kraiovai honfitársaink életéből. RMŰ, 1910. nov. 24. A megválasztott vezetőség: Róth Zsigmond elnök, Katalán Mór alelnök, Kohn Lipót háznagy, Spuller József titkár, Ábrahám Árpád tanító, jegyző, és a póttagok Klein József, Deutsch Henrik, Hatvani István. Némiképp hasonló viszonyok körvonalazódnak Craiován, ahol 1906 no­vemberében alakult meg a Craiovai Magyar Társulat Kiinger Károly tanító kez­deményezésére.812 A regáti magyarok körében egyedülálló módon kereskedők­ből és iparosokból álló egylet813 ügyvezető alelnöke Jakoby Miklós, a Nicolae Fehér és Co. vezetője lett.814 A hamarosan átalakuló választmány saját egyleti helyiség berendezéséről döntött, s bizottságot választott az új konzul köszönté­sére, akitől pártfogást reméltek.815 A Társulatról szóló újabb híradás 1908 nyarán kelt, amikor is az egyesület termében református istentiszteletre gyűltek össze a helybéli magyarok;816 noha a Romániai Magyar Újság közleményéből ismere­tes, hogy a Társulat tisztújító közgyűlésén megválasztott teljes vezetőség zsidó származású volt.817 A vidéki diaszpórát viszont éppen ez a felekezeti különbsé­213

Next

/
Thumbnails
Contents