Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
6. EGYESÜLETEK A DIASZPÓRÁBAN
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA A magalakulás utáni egy-két év az erőgyűjtés időszaka volt az egyesület életében, amely hamarosan már mintegy 1200 tagot számlált. Köztük 300-an román nemzetiségűek (feltehetően görögkatolikusok) voltak! Az alapító Bálinth János katolikus papot azonban pénzügyi visszaélések miatt a Miniszterelnökség hamarosan vidékre helyeztette. Az elnöki székbe ekkor az iskolázatlan, de közkedvelt Huszti János mészáros ült, míg az egyesület korábban sikkasztásért elmarasztalt jegyzője helyébe Tóth Béla lépett.732 Eközben a taglétszám örvendetesen gyarapodott: 1902-ben a târgoviște-i fiókszervezettel együtt már 1700 fő volt.733 18 fővel íiókegyesülete is alakult, Gáspár Dénes, gazdag református (!) tímár, egyben elnök-pénztáros vezetésével (akinek jelenlétében a gyerekek is csak magyarul beszélhettek). Egy hónap múltán már 100 tagja volt az egyesületnek, felekezeti különbség nélkül. Uo. 50., 64. 83-86. 732 A sikkasztó tagtárs az óhazába menekült. Poliány Zoltán újságíró 1904. ápr. 14-ei emlékirata, 49. MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII, t. 636. asz. 733 Közülük mintegy ötszázan nem magyar ajkúak voltak. BMŰ, 1902. ápr. 20. Az egyesület székháza a Celea Călărași 11. szám alatt volt. RMŰ, 1916. márc. 29. 734 MNL OL K 26 ME 604. cs. 227/1903 XVIII, t. és MNL OL K 26 ME 604. cs. 3140/1903 XVIII, t. 227. asz. 735 Miniszterelnökségi fogalmazvány a kereskedelemügyi miniszternek. MNL OL K 26 ME 604. cs. 3190/1903 XVIII, t. 227. asz. Az egyesület dalárdája, amelynek élén az írástudatlan Meskó János állt, 1903- ban felségfolyamodványban kért támogatást egy nemzeti zászlóra. A Kabinetiroda a kérést a Miniszterelnökségnek továbbította, amely a külügyminiszter útján kért és kapott tájékoztatást arról, hogy a hazafias gyűjtéssel egybevágó-e a szervezet működése. S hogy a támogatásnak nincs-e külpolitikai kockázata? Az illetékesek hangsúlyt helyeztek arra, hogy a követség javaslatára végül megítélt 300 koronát feltűnés nélkül juttassák el a dalárda vezetőségének.734 Az anyaország támogatását a szervezet más alkalommal is igénybe vette. Az Országos Nemzeti Szövetség patronálásával székelyföldi búcsújárásukhoz (amit az anyaországban hazafias kötődésük jeleként értékeltek) is elnyerték a kormányzat támogatását, azzal az érveléssel, hogy a nagy nemzetek példájára fontos szétszóródott honfitársaik összefogása. S minthogy az utazók egy része még sosem járt az óhazában, a kereskedelemügyi minisztertől a dalárda 30 tagjának félárú jegyet, Kertész István karnagynak szabadjegyet igényeltek.735 A székelyföldi körutazás mindenesetre érzelmes ünnepségek sorozatával megvalósult. 200
