Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
6. EGYESÜLETEK A DIASZPÓRÁBAN
6. EGYESÜLETEK A DIASZPÓRÁBAN Bálinth János és sok katolikus egyleti tag kiválásával a szervezet ugyanakkor jelentősen meggyengült. A Bartalus János tiszteletbeli, Debreczi József ügyvivő elnök és Vajda Mihály építész, alelnök, vezette,705 korábban négyezer fős taglétszámú egyesületnek706 1904-ben hozzávetőleg hétszáz tagdíjat fizető tagja maradt; noha az évente megtartott mintegy harminc nyereséges vigalmi rendezvény jelzi, hogy a Cișmigiu-kert keleti bejáratánál, a város szívében fekvő székházát kötetlen mulatozásra jóval szélesebb kör vette igénybe.707 705 Bálinth 1901, 120. 706 A Bukaresti Magyar Újság szerkesztője a közszájon forgó adatot 650 főre pontosította. BMÚ, 1902. ápr. 20. 707 Kertész József visszaemlékezésében 700-800 fős tagságot említ. Kertész 1913,10. 708 BMÚ, 1902. ápr. 20. 709 8 fővárosi és egy ploiești-i. BMÚ, 1906. máj. 3. Hogy a Társulat székháza idővel mégsem vált minden bukaresti magyar egyesület, s az egész magyar diaszpóra központjává, az a versengésből fakadó vitákkal, a minduntalan felszínre törő felekezeti ellentétekkel magyarázható, s a viszonylag magas bérleti- és tagdíjakkal, amelyek a kispénzű embereket távol tartották a társas alkalmaktól. Holott a bukaresti diaszpóra képes lett volna a Társulat éttermi forgalmának megtöbbszörözésével üzleti vállalkozásként is jövedelmezővé tenni a legrégebbi magyar egyesületet, amely - a követség támogatásával - a társasági élet tekintélyes szereplőjévé válhatott volna a román fővárosban. így azonban a bukaresti diaszpórának a 20. század elején talán még a tizede sem tartozhatott valamilyen magyar alapítású civil szervezethez.708 Noha az összefogásnak kiváló alkalmat kínált a Millennium, vagy a Társulat 50 éves évfordulója. Hasonlóképpen a Károly király 40 éves uralkodói jubileumára szervezett országos kiállítás, amelyre Poliány vezetésével a regáti magyarság 9 egyesülete709 külön pavilont rendezett be. A megszokott viták közepette. A fegyelmezett és hajlíthatatlanul hazafias Újváry esperes ellenezte a vállalkozást, s a részvételi szándékot a „szereplési viszketegséggel”, és az „üres külsőségeket hajhászó” „felületességgel” magyarázta. Hivatkozott a várható kiadásokra, s arra, hogy a többi külföldi kolónia is kimarad belőle, s nincs is nagyon mit felmutatniuk a román nagyközönségnek. A bukaresti egyesületek azonban Poliány hívására 1906. május elsején a részvétel mellett szavaztak, még pedig úgy, 195
