Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE osztályaiba járóktól.663 Ekkor már javában dúlt a világháború, amelynek első évében a polgári leányiskola első igazgatónője, Baynovics Anna két magas kitüntetést is elnyert eredményes munkásságáért. Míg a román király I. osztályú érdemrenddel tüntette ki; az akció vezetése a koronás arany érdemkeresztre terjesztette fel azzal az indoklással, hogy a leányiskolái komplexum általa lett „a bukaresti magyarság képző intézetévé s összetartó kapcsává.”664 663 Miniszterelnökségi emlékeztető. MNL OL K 26 ME 1081. cs. 3655/1915 XVIII, t. 2552. asz. 664 A Külügyminisztérium támogatásával előterjesztés a király személye körüli miniszternek. MNL OL K 26 ME 1039. cs. 2662/1915 XVIII, t. 1205. asz. Az igazgatónő ezt a kitüntetést már nem érhette meg. Emlékeztető a kultuszmininisztérium telefonos értesítéséről, csatolmány a 2262. számú irathoz. Halála után a polgári leányiskola igazgatója Puchó Paula lett. Az intézményben heti 23 órában folyt a tanítás, amiből 2 magyar történelem volt az alsó ipariskolában Pátz Erzsébet tolmácsolásában. Gherzmann Emília munka-mesternő 17 órát tanított, míg Bálint Róza román óraadó 6 órát hetente. Később a tanári karhoz csatlakozott Albert Vilma, ki az alsó ipariskolában is vállalt órákat. Az alsófokú ipariskolában a világháború idején textilhiány jelentkezett, ami többek lemorzsolódását eredményezte. A szakiskolát Hegedűs Gizella igazgatta, a fehérnemű részleg szakelőadója Kováts Irén, majd annak (beteg)szabadságolása után Bacsó Viktória lett. A II. évfolyamon a könnyű felsőruha szakelőadója Szotyori Nagy Irén, harmadikban a nehezebb felsőruháé Stefkó Júlia volt. Az elméletet az iskolacentrum elemi- és polgári iskolai tanítónői adták elő. A romániai római katolikus magyar missio záró jelentése az 1915/16. iskolai évről. Kuczka Ágost 18 oldalas gépelt levele, 1916. júl. 3. MNL OL K 26 ME 1081. cs. 2559/1916 XVIII, t. 665 Ploiești-en pedig (6 fiúval és 8 leánnyal) ismétlőiskola működött. A Romániai akció kéziratos iskolastatisztikája az 1908/9. tanévről. RZsL, 2. f. 74. d. 5954/1909. 666 A katolikus iskolák statisztikája a beiratkozottak létszáma szerint. MNL OL K 26 ME 1081. cs. 2559/1916 XVIII, t. 667 A 30,6%-os visszaesés kiugróan magas a többi magyar intézményhez viszonyítva. Katolikus iskolastatisztikák az 1918. évvégén. MNL OL K 26 ME 1185. cs. 3517/1918 XVIII, t. Magyar szakiskolai intézmény azonban nem csak Bukarestben működött. Az 1908/09-es tanévben (25 fővel) már Bráilán is katolikus tanonciskola nyílt,665 amelyet, talán éppen a katonai készülődés miatt, az 1913/14-es tanévtől már varróiskolaként, azaz leány alsó szakiskolaként emlegetnek a tanügyi kimutatások.666 Ám a háború utolsó évében éppen Bráilán volt a legnagyobb arányú a diáklétszám-csökkenés, így a varróiskolai képzés is megszűnt a Duna-parti városban.667 181
