Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE jóval alacsonyabbak voltak, mint az erdélyi városok szakmunkásképző intézeteibe beiskolázott ifjak esetében. A Miniszterelnökség 1906 novemberében a közös külügyminiszter támogatását kérte a regáti magyarság gazdasági megerősítéséhez, amelynek egyik lehetséges módját a szakoktatásban jelölte meg. A már tanrendi szinten kész elképzelés szerint az iparostanonc fiatalok esti iskolai képzésével a magyar iparosság versenyképességét kívánták növelni, megállapítva, hogy a magyar intézményi közeg szorosabbra fűzné a honfitársak egymás közötti kapcsolattartását is. Wekerle miniszterelnök azt az álláspontot képviselte, hogy a Bukarestben működő ismétlő-iskolai osztályok tananyaga korábban is döntően iparos szakismereteken alapult; s amennyiben ez mégsem jelentene elegendő vonzerőt a magyar fiatalok számára, akkor a külön szakiskola létrehozása nem halogatható.645 645 A kormányfő a kereskedelmi tárca szaktudósítójának tantervjavaslata ügyében Schönburg herceg, bukaresti követ intézkedését kérte. Miniszterelnökségi fogalmazvány a közös külügyminiszternek, 1906. nov. 14. MNL OL K 26 ME 744. cs. 6063/1906 XVII. t. 4042. asz. A református iskolák tanfelügyelője viszont nemzeti szempontból az anyaországi szakképzést pártolta, mondván, a regáti magyar iparosság várakozásait úgyis sikerrel keresztezni fogja „a román állam és közfelfogás ezen szívós és következetes irányzatával, mely az állam nyelvét és azzal együtt a román jelleget minden vonalon, tehát ipari életében is, minden áron érvényesíteni törekszik...” Újváry István 1907. febr. 6-ai levele a bukaresti követnek. MNL OL K 26 ME 744. cs. 1609/1907 XX. t. 646 Kuczka Ágost tájékoztatója a katolikus akció-ág 1908. évi költségvetési tervéről. MNL OL K 26 ME 743. cs. 5853/1907 XVIII, t. 598. asz. A cseléd és napszámos munkavállalók körében sokkal ritkább volt a házasság, mint az iparosok esetében. Az új képzési formák bevezetéséhez azonban a leányiskoláknál voltak kedvezőbbek a feltételek, az elhelyezés, a képesített oktatók jelenléte, s a szükséges eszközök és nyersanyagok előteremtése szempontjából egyaránt. Kuczka Ágost katolikus tanfelügyelő egy 1907-ben írt jelentésében említette, hogy a leánytanulók számára varró-, illetve polgári iskolát kívánnak felállítani, s ily módon az ösztöndíjasok száma némileg csökkenthető. Ez a mérsékelt igény összhangban volt a bukaresti magyarság társadalmi összetételével, hiszen a tanulók mintegy 60-70%-a iparos csemete, s harmada cselédek és napszámosok gyermeke volt.646 Az új iskolatípusok megszervezéséről a szűkszavú források miatt csak töredékes ismereteink vannak. Annyi bizonyos, hogy a polgári iskolát a katolikus 177
