Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA Ez az anyaországi vezetéstől is elvárt,583 elkötelezett és odaadó magatartás azonban nem mindig, és végképpen nem minden pedagógus munkájára volt jellemző a külföldi misszióban. A tanintézeti hálózat megteremtése előtt a sajtó elismerő híradásaihoz még az is elegendő volt, hogy az érseki fiúiskolában, a Barácián működő 3 magyar iskolatestvér karban tartja, s némiképp fejleszteni is tudja az oda járó 150 magyar diák anyanyelvi készségeit. Ez a dicséret azonban jobbára a német befolyás veszélyei miatt illette meg a külhoni tanítórend szolgálatában álló iskolatestvéreket.584 A bráilai Szent Mária apácazárdában Michela nővér egymaga igyekezett feltartóztatni félszáz magyar leánytanuló nyelvi asszimilációját.585 Magyar és román (!) állami kitüntetések birtokosa volt a bukaresti katolikus leányiskolái komplexum igazgatónője, aki a közmegbecsülést nem példás adminisztrációval érdemelte ki, hanem, hogy „cifrálkodás helyett” tanítványaira, s gyakran (ügyes-bajos dolgaikban eligazítást adva) azok családjaira fordította minden idejét és energiáját. Baynovics Anna önmegtagadó, minőségi nevelőmunkájának értékét csak emeli, hogy kolléganői közül többeket a magány és a teljes élet természetes igénye szó szerint az iskolatestvér férfi kollégák karjaiba űzött. S ez a kor szigorú erkölcsi megítélése szerint csoportos hazarendelésükhöz vezetett.586 A tanítóság példás életvitelével kapcsolatos társadalmi elvárásokkal összeegyeztethetetlen „erkölcsi tévelygés” - a külképviselet indítványára - 1910 nyarán az iskolatestvérek sokéves regáti szolgálatának is véget vetett.587 A Szent László Társulat (s a Miniszterelnökség) személyzeti politikájára jellemző, hogy az „ügyet” a sajtóban pellengérező Félix Endrét, a magyarság jó hírnevét csorbító magatartása miatt ugyancsak hazarendelték.588 583 Szterényi József kereskedelemügyi államtitkár és Múzsa Gyula országgyűlési képviselő bukaresti látogatása alkalmával ugyan a könnyekig meghatódott a hazától távoli magyar iskola tanulóitól látottakon (RMŰ, 1909. ápr. 28.), de az efféle reprezentatív alkalmak nem feltétlenül voltak alkalmasak az iskolák oktatási-nevelési színvonalának valós értékelésére. 584 A cikkíró a kedélyek megnyugtatására fellengzősen úgy fogalmazott, hogy a nevezett tanítók nem germanizálnak, sokkal inkább „magyarosítanak”. RMN, 1900. júl. 15. 585 Az 1906/7-es tanévben 54 főt tanított magyarul. Naptár 1908,140. 586 RH, 1910. szept. 25. 587 RMŰ, 1910. aug. 7. 588 RH, 1910. okt. 16. 162
