Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE számnövekedésnek örülhetett a helyi magyarság, a buzáui inasiskola azonban elegendő fiatal hiányában megszűnt.562 562 Gyarapodnak a romániai iskolák. RMÚ, 1911. nov. 2. 563 Egyházközségi értesítő 1912. 6. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 61. d. sz. n. 564 Kuczka Ágost katolikus tanfelügyelő 1912. nov. 30-ai levele Várady L. Árpádhoz. MNL OL K 26 ME 945. cs. 7296/1912 XVIII, t. 29. asz. 1913-ban a román kultuszminisztérium az egész országra koleraszünetet rendelt el, a tanévkezdést november 7-ére halasztva. Antal Gábor és Degenfeld József levele Tisza István miniszterelnökhöz, 1913. okt. 14. MNL OL K 26 ME 1082. cs. 6954/1913 XX. t. 1062. asz. 565 A román tanügyi szervek azonban hosszasan firtatták a tanítói kar nemi összetételét és az oktatók képesítését. Újváry István 1913. márc. 18-ai levele a konventi elnökséghez. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 44. d. 1488/1913. és MNL OL K 26 ME 1185. cs. 3516/1913 XIX. t. külön sz. 566 Előírás volt, hogy az óvoda legalább 2 helyiségből álljon (játékra és foglalkozásra), az iskoláknál pedig egy kisebb irodát kellett kialakítani. A terv módosítását az étkezde és napközi működtetése is indokolta, hiszen ezek a funkciók csak egy bent lakó tanítóval voltak biztosíthatóak, tehát az intézményben tanítói lakást is ki kellett alakítani. Kuczka Ágostot felhatalmazták a régi épület elbontatására. A vállalkozónak, a munkát a hazai gyakorlat szerint a bontási anyag fejében ingyen kellett elvégeznie. Miniszterelnökségi belső feljegyzés. Pro domo, 1909. júL 9. MNL OL K 26 ME 945. cs. 4105/1912 XVIII, t. 29. asz. Bizonyos, hogy az 1912-ben a magyar iskolákban is bevezetett tandíjmentesség, az esetleges ingyen tanszer és írószer sem jelentett már akkora vonzerőt,563 hogy ellensúlyozhatta volna a létszámapadást, hiszen az első Balkán-háború kitörésével a hazatérések tömegessé váltak. 1912-ben az iskolaudvarok kavicsozása, míg Bráilán a kolerajárvány okozott közegészségügyi többletkiadásokat, a tárgoviștei iskola építményén pedig halaszthatatlan javításokat kellett elvégezni.564 Románia akkori második legnagyobb városában, Bráilán ráadásul a beiratkozok számának meredek csökkenése miatt Újváry István református tanfelügyelő kérvényezni volt kénytelen, hogy hatósági felmentést kapjon azon rendelet hatálya alól, amely a vidéki elemi iskolákban 3. osztálytól előírta a nemek elkülönítését.565 Ellenkező esetben a leány- és a fiúiskolát is a bezáratás fenyegette. Az összevonással viszont halaszthatatlanná vált a leromlott állapotú iskola tatarozása. Mi több, újjáépítése, ugyanis a statikai vizsgálat azt állapította meg, hogy máskülönben az életveszélyessé váló épületet 2-3 éven belül le kell bontani. Az 1911-ben elhatározott újjáépítési tervet azonban a román hatósági előírások szerint át kellett dolgozni.566 Az új iskolát 54 000 lej költséggel kívánták mielőbb megépíteni, hogy a veszélyes állványzat eltűnhessen 157
