Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA A szokásos, de kétes kimenetelű fellebbezés helyett, Újváry javaslatára ezúttal a diplomáciai beavatkozás eszközéhez nyúltak - eredményesen.538 538 Noha a román fél szóban jelezte, hogy csak az aktuális kivetett adó alól mentesülnek. Űjváry 1910. márc. 16-ai levele Bánffy Dezsőhöz. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 72. d. 2163/1910. Az irat mellékleteként csatolva Popescu adótárnok fizetési felszólítása, amely szerint a fiúiskola adójának elmulasztása esetén a tanintézet működését felfüggesztik. Magyar fordításban ugyancsak csatolva a román oktatási minisztérium jan. 29-ei felmentő határozata. 539 Újváry István református tanfelügyelő 1911. jan. 21 -ei levele a konventi elnökséghez. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 55. d. 4492/1911. 540 Várady L. Árpád - kárpótlásul - az eddig iskolafenntartásra fordított összegből egy kápolnát akart építtetni a helyi magyar katolikusoknak. MNL OL K 26 ME 945. cs. 2235/1912 XVIII, t. 29. asz. 541 Miniszterelnökségi átirat Aerenthal külügyminiszternek, 1910. jan. 11. MNL OL K 26 ME 856. cs. 5965/1909 XVIII, t. 649. asz. 542 A Külügyminisztérium magyar nyelvű levele Khuen-Héderváry Károlynak, 1910. máj. 21. MNL OL K 26 ME 856. cs. 2490/1910 XVIII, t. 129. asz. Az 1911-es év a liberális kormány bukásával kedvezőbb elbánást hozott a magyar fenntartású magániskolák számára, noha a visszavándorlás érzékelhetően apasztani kezdte az iskolák padsoraiban ülők számát, különösen Craiova, Giurgiu, Turnu-Severin, Târgoviște és Galac esetében.539 A vészharangot mégis a buzáu-i magyarok kongathatták meg, ahol az alacsony diáklétszám miatt 1911 szeptemberétől a katolikus iskolát fel kellett számolni.540 A migrációs folyamatok sajátos hullámzásának köszönhetően azonban a regáti magyarságra általában mind jellemzőbb sorvadás mellett volt, ahol a közösségképződés és gyarapodás ment végbe. Ilyennek látszott a Galac melletti Sardaru, ahol a Koralek és Müller gyár munkásai 1909-ben katolikus magyar iskolát kérvényeztek a bukaresti követségen, „elég tekintélyes” számú tankötelesre hivatkozva. Az iskola fenntartását és a tanító ellátmányát a gyár magára vállalta. Khuen-Héderváry Károly kormányfő helyesnek ítélte, hogy Kuczka Ágost és a külképviseletek felkarolják ezeket a kezdeményezéseket, egyúttal arról biztosította Alois Lexa von Aerenthal külügyminisztert, hogy az iskola létrejötte esetén a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az iskola tanítóját felveszi a nyugdíj- és gyámintézetébe.541 Fél év sem telt el azonban, amikor a főkonzul azt jelentette a miniszterelnöknek, hogy a város magyarjainak jelentős része a kendergyár munkafeltételeinek romlása miatt időközben hazaköltözött. A sardarui magyar iskola ügye így végleg elintézetlen maradt.542 152
