Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA kimerülése ellenére528 az objektumok egy része (az óvoda) az év végére megépült. Némi nehézséggel ugyan, de lassacskán bejáratódtak a napközi otthonok szolgáltatásai is, amelyek a szegény sorsú diákok jutányos étkeztetésén529 túl a délutáni felügyelet gondját is levették a dolgozó asszonyok válláról. Egyúttal csökkentették az ártalmatlannak tűnő utcai közös játékban rejlő nyelvromlás és fokozatos nyelvváltás lehetőségét. 528 Az óvoda eredetileg 50-60 ezer lejes költsége 93 ezer lejre szökött fel, míg a lakások, a telekátszabás, a csatorna, a vízvezeték és a kerítés költségét 20 ezer lejre becsülték. Wekerle Sándor 1909. márc. 14-ei levele Bánífy Dezső főgondnok, konventi világi elnökhöz. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 45. d. 2375/1909. 529 Újváry István 1910. febr. 12-ei levele Bánífy Dezsőhöz az 1909. második félévi egyházlátogatásáról. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 54. d. 1308/1910. A napközik étkezdéjét rész-időben a tornatermekben alakították ki. Újváry István 1910. ápr. 29-ei levele Bánífy Dezsőhöz. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 45. d. 3571/1910. A fiú-iskolában egy tál étel átlagosan 6,75 baniba, míg a leányiskolában 5,95 baniba került, minthogy 15,10, 5 banis és ingyenes adagokat is osztottak - rászorultság szerint. Újváry István 1910. márc. 16-ai levele Bánífy Dezsőhöz. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 72. d. 5260/1910. 1910-ben (55 ezer adagos forgalommal) mindkettő dicséretesen működött. Ez mégis megérte az osztott idejű tanítás áldozatát (hogy még az étkeztetés után is tanórákat kellett tartani). Antal Gábor és Degenfeld József konventi elnökök 1911. jún. 20-ai levele Khuen-Héderváry kormányfőnek, mellékelve ápr. 24-ei jelentésüket a romániai egyházmegye 1910. évi működéséről. MNL OL K 26 ME 919. cs. 3672/1911 XIX. t. 138. asz. 530 Az iskola szétválasztását Brăila és Galac esetében kényszerítették ki a román hatóságok, noha utóbbi felső osztályaiba nem is jártak leány tanulók. A Külügyminisztérium azonban az aktuális viszonyokat nem tartotta alkalmasnak a diplomáciai tiltakozásra. Wekerle Sándor kormányfő 1909. febr. 15-ei levele Bánífy Dezső konventi világi elnökhöz. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 42. d. 1635/1909. 531 Újváry István esperes 1910. febr. 12-ei levele Bánífy Dezsőhöz az 1909. második félévi egyházlátogatásáról. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 54. d. 1308/1910. Az alkalmi beolvasztó hatások mellett azonban léteztek nagyon is szándékolt törekvések a bevándorolt magyarok gyermekeinek románosítására. Újváry István 1909. évi egyházlátogató körútjáról készített beszámolójának hangsúlyos megállapítása, hogy a főváros és a vidék intézményeiben egyaránt megsűrűsödtek a tanfelügyeleti zaklatások: Bráilán a koedukáció tiltása miatt külön leányiskolát kellett szervezni;530 a bukaresti varróiskola hosszú hónapok alatt (katolikus intézményi párja 3 év alatt!) sem kapott működési engedélyt; Galacon 3 magyar nevű, de nemzeti hovatartozást igazolni nem tudó tanuló kitiltását igyekeztek kivédeni, s Pitești-en is hasonló vitákat folytattak a román felügyeleti szervekkel;531 míg 150
