Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)

5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE

MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA már 1907-ben felvetette, hogy a nagy kiterjedésű főváros peremvidékein isko­­látlanul kallódó, vagy éppen román tanodákba iratkozó520 katolikus tanköte­lesek összefogására egy új, külvárosi iskolát kellene szervezni, két évfolyam­mal.521 Ennek működését kezdetben Kuczka Ágost tanfelügyelő egy kijáró tanítóval (bérépületben) képzelte el, mégpedig úgy, mintha a belvárosi iskola kihelyezett osztályai lennének. A tanfelügyelő az engedélyokirat beszerzését - jó okkal - halogatni próbálta, hiszen Take Ionescu konzervatívjai után ismét kormányra kerülő liberálisok a kultusztárca élére újólag Spiru Haretet állítot­ták, akinek a korábban elfektetett, de soha vissza nem vont törvényjavaslatá­val továbbra is revolverezhették a külföldi magániskolákat.522 Ennek a veszé­lyét növelte az is, hogy Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter éppen ez évben terjesztette a magyar országgyűlés elé törvényjavaslatát (Lex Apponyi). A jogszabálytervezet ugyan elsősorban az államnyelv meghökken­tően alacsony ismeretén kívánt javítani a hazai nemzetiségi tanintézetekben, azonban a vele szemben kibontakozó politikai hírverésnek köszönhetően csakhamar a jogtiprás „iskolapéldájává”, s a nemzetiségek elnyomásának bot­ránykövévé vált, még az európai közbeszédben is. A nemzetközi összehason­lításban is kifejezetten engedékeny, a nemzetiségek anyanyelvén folyó oktatás visszaszorulása miatt mégis okkal kárhoztatott magyar nemzetiségpolitikai gyakorlat tökéletesítését azonban aligha segítette az a féktelen lejárató kam­pány, amellyel az államnyelv kiterjesztését próbálták meggátolni. (Míg azt a nyugat-európai államok is minden idegen ajkú honpolgáruktól magától érte­tődő természetességgel megkövetelték.) Ennek az államjogi szempontból in­dokolt, de taktikailag hatásosan támadható törekvésnek a visszacsapásaként a román politikai sajtó is élesen magyarellenes kirohanásokat tett. Egyes ro­520 A Grand környéke és a vele összenőtt elmaradott, közművek nélküli Militar község magyar tankötelesei is fizikailag képtelenek voltak naponta eljutni valamely magyar iskolába. Ezért román iskolába iratkoztak, ahol anyanyelvűk gyors romlása hamarosan nyelvváltást ered­ményezett... A Grand magyarjai. RMŰ, 1911. júl. 13. 521 Miniszterelnökségi belső emlékeztető. MNL OL K 26 ME 702. cs. 2790/1907 XVIII, t. 522 Wekerle kormányfő okkal aggódott, hogy a miniszter magyar iskolákkal szembeni ellen­szenve a törvényjavaslat ismételt benyújtását eredményezheti. Wekerle kérése Alois Lexa von Aehrenthalhoz ennek megakadályozására, 1907. nov. 19. MNL OL K 26 ME 745. cs. 5336/1907 XX. t. 225. asz. 148

Next

/
Thumbnails
Contents