Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
1. BEVEZETŐ
1 . BEVEZETŐ mint az állampolgárság elvesztésének és visszanyerésének egyéni és kormányzati felelőssége, vagy a nemzeti kötődések társadalomformáló ereje, és gazdasági haszna. A vizsgált kérdéskör idő- és térbeli kiterjesztésével ugyanakkor óhatatlanul szembesülünk az Európai Unió egyik legégetőbb gondjával, a földrészeken átívelő migráció és a bevándorló tömegek társadalmi beilleszkedésének problematikájával. Ez egészen új megvilágításba helyezi az úgynevezett történelmi kisebbségek törekvéseit, hiszen - ellentétben más földrészek jelentős értékrend- és életmódbeli eltéréseket mutató jövevényeivel - esetükre igaz (legalábbis Nyugat-Európában), hogy az önkorlátozó gazdaállam különféle autonómia-formák megteremtésével képes integrálni az évszázados sorsközösségben határai között élő nemzeti kisebbségeit. Amelyek természetes elszántsággal ápolhatják sajátos kultúrájukat és kapcsolataikat anyaországukkal - ugyanakkor a kenyéradó haza is lojális állampolgárokként számíthat együttműködésükre. S egy ilyen, a gyulafehérvári proklamációban ígért és a trianoni békediktátum óta magyar részről vágyott jogmegosztó, ugyanakkor egyneműsítő késztetéseivel szakítani képes román demokráciában érvénytelenné válnék a kortárs demográfus, Thirring Gusztáv ítélete, aki előtt a 19-20. század fordulóján még úgy jelent meg a Balkán legsikeresebb felzárkózó állama, Románia, mint „a magyarság évszázados nagy temetője”.1 1 Thirring 1904, 6. A kötet Erdély és kapcsolt részei „elszakításának”, illetve a román törzsterületekkel való „egyesítésének” századik évfordulóján lát napvilágot. S ez a kerek évforduló alkalmas arra, hogy tükröt tartson a térségi nacionalizmusoknak: a magyar nagyhatalmi illúzióknak és szociálpolitikai szűkkeblűségnek épp úgy, miként a román idegenellenességnek és beolvasztó törekvéseknek. Ám nem azzal az elragadtatott, mégis kisszerű szándékkal, hogy perdöntő bizonyítékokkal szolgáljon az „ellenfél” mulasztásaira és „minősíthetetlen” bűneire. Sokkal inkább azért, hogy felfedje azokat az eseteket, törekvéseket, amelyek az egymásra utalt két szomszéd nép békés együttélését mérgezték és gyúanyagot szolgáltattak meddő háborúskodásukhoz. Felvillantva a Romániai akciónak 13
