Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA készek és a tanítóság a regáti szolgálatban csak 1913-ban nyerték el.434 Általános adó- és fizetésrendezés 1914-ben történt, ám a nyugdíj)ogosultság kiterjesztése 1915-re tolódott, s ekkor az akció minden alkalmazottja és családtagjaik számára vasúton kedvezményes utazást biztosítottak.435 A takarékos gazdálkodásnak (és bizonyára a kormányzat jóindulatának is) eredménye, hogy 1914-ben elkezdődött a megrongálódott bukaresti református templom- és a parókiaépület felújítása.436 S tízesztendei reményteljes várakozás után a Szent István Király Egyesület kezdeményezésére megindultak egy önálló magyar katolikus templom megépítésének munkálatai is437 a Cuza Vodá utcai iskola melletti telken.438 434 Emlékeztető a konventi elnökség 1913. évi jelentéséből. MNL OL K 26 ME 1185. cs. 4448/1914 XIX. t. 435 Degenfeld József világi és Baksay Sándor lelkészi elnökök 1915. máj. 22-ei levele a konventhez. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 56. d. 2382/1915. 436 Degenfeld József konventi elnök levele Tisza István miniszterelnökhöz, 1915. júl. 8. MNL OL K 26 ME 1185. cs. 2422/1915 XIX. t. 437 A templomépítés terve Hornstein érsek leváltásának idején merült fel először komolyabban, a Marmarosch & Blanc bank igazgatójának felajánlásával. Az 1908 decemberében közzétett felhívásában a Szent István Király Egyesület azzal érvelt a saját templom mellett, hogy ne kelljen imáikat befejezetlenül hagyni, mert helyet kell adjanak más nemzetek (olaszok, németek, franciák) fiainak szertartásaihoz. A katholikus magyarok temploma. RMÚ, 1908. dec. 19. Néhány hónappal később küldöttséget menesztettek az érsekhez, hogy az egyházfő támogatását kérjék. (A delegáció egyúttal kezdeményezte, hogy az érsek Nemes Tóth Zsigmondot nevezze ki plébánosnak a Barácián, de azt később Hering Gyula nyerte el. RMÚ, 1911. szept. 28.) RMÚ, 1909. máj. 8. Küldetésüket azonban nem koronázta siker, mivel a tervnek a politikai légkör cseppet sem kedvezett. A bukaresti román sajtó a csángók vallási fanatizmusát bírálta és az anabaptisták és adventisták előretöréséről cikkezett, miközben egy már elkezdett görögkatolikus templomépítés orvén az érsek megfékezését követelte. Vallásos propagandák Romániában. RMÚ, 1909. jún. 5. Később sem szűntek a támadások Joseph Baud kanonok és Ion Bálán görögkatolikus lelkész ellen. Mint a cikkíró megállapította, azért mert „A román közvélemény még mindig veszedelmet lát a katolikus vallásban...” RMÚ, 1910. ápr. 21. Netzhammer tehát nem volt abban a helyzetben, hogy látványosan elkötelezze el magát a terv mellett. Annál kevésbé, mivel a magyar katolikus egyházközség erre a célra mindössze négyezer koronával (RMÚ, 1910. ápr. 21.), s a Szent István Király Egyesület is csak 60 ezer koronás pénzalappal rendelkezett, s átmenetileg nem számíthattak a budapesti kultusztárca támogatására sem. (Noha a kezdeményezés egybevágott a magyar kormány szándékaival.) Huszti János elnök 1909. júniusi - ad acta tett - levele Wekerle Sándor kormányfőhöz. MNL OL K 26 ME 856. cs. 3107/1909 XVIII, t. 649. asz. 438 Seres-Dömötörfi 2010, 206. Éppen akkor, amikor az ipari méreteket öltő pusztítás ideje elkövetkezett... 128
