Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET évek óta alkalmazott magyar munkások közül mintegy 200-an vettek részt - felekezeti hovatartozástól függetlenül - az Újváry által tartott istentiszteleten. Ez nem kis részben a körükben szétosztott magyar ima- és énekeskönyveknek, s még inkább a gyári iskola katolikus magyar tanítójának köszönhető, aki példás módon segítette az esperes kiszállásait.421 Az igehirdető azonban hiába emelt szót érdekükben, hogy szervezzék meg a pitești-i egyház leánygyülekezeteként a közösséget, a magyar alkalmazottak létszáma egy évvel később már látványosan visszaesett.422 Ahogy a megélhetés ígérete egybegyűjtötte rajaikat, ugyanazzal a hirtelenséggel szóródtak szét a gazdasági apály, vagy tulajdonosváltás miatt a szélrózsa minden irányába. 421 Az igei alkalmon a jelenlévők harmada (76 fő) vett úrvacsorát és 16-an konfirmáltak. Uo. 422 Az istentiszteleten már „csak” 60 fő volt jelen, s 27 fő úrvacsorázott. De a maradók továbbra is igen hálásak voltak a katolikus tanító közvetítéséért és az ingyen tankönyvekért. Az apadás oka a szállítási gondok miatti termelés visszafogás, minek következtében a munkások java hazaköltözött, noha a gyár kezdeményezte visszatérésüket. Újváry 1913. nov. 22-ei egyházlátogatási jelentése a konventi elnökségnek. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 55. d. 6946/1913. 423 Kuczka Ágost 1912. nov. 5-i emlékirata Várady L. Árpádhoz. MNL OL K 26 ME 1082. cs. 1062/1913 XX. t. [1. 6847/1912 számnál] 424 A közös külügyminiszter a bukaresti követ, Fürstenberg herceg jelentése alapján eképpen indokolta felvetését: „...a Romániával való mostani viszonyunk fázisára való tekintettel a romániai magyar iskolaaktió keresztülvitele is különös óvatosságot és elővigyázatosságot igényel, miért is úgy politikai szempontból, valamint magának az ügynek érdekében is kívánatos lenne, hogy a helyzet nehézségei még személyes ellentétek által is ki ne élesíttessenek.” Berchtold Lipót külügyminiszter 1913. jún. 20-ai, Újváry elmozdítására tett (szigorúan bizalmas) javaslata Tisza István miniszterelnöknek. MNL OL K 26 ME 1185. cs. 3951/1913 XIX. t. külön sz. Ha Németh Sándor esperest annak idején a szórványok elhanyagolása miatt mentették fel tisztségéből, Újváry István elmozdításának ez semmiképpen nem lehetett az oka. Eltávolítását esetében a sokak által kifogásolt összeférhetetlensége423 és a román hatóságokkal való tapintatlan ügykezelése miatt kezdeményezte a bukaresti követség.424 Az utóbbi vád jogossága azonban vitatható. A román igények szerinti folytonos megalkuvások, s a megfelelési kényszer elutasítása, s karakteres hazafias érdekvédő habitusa bizonyosan szálka volt a kompromisszumokra hajló diplomaták szemében, ám az engedékenység politikájának látványos kudarca (Dél-Erdély 1916-os lerohanása) bizonyos értelemben mégis Újváryt igazolta. 125