Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET láson.414 A konventi küldött, Benedek Zsolt által lefolytatott vizsgálat tárgyilagos önvizsgálattá mélyült, amikor dolga végeztével a következőket jelentette megbízóinak. „Míg a katholikus tanítói kar igyekszik közel jutni a romániai katholikus magyarság szívéhez, [...] részt véve bajában-örömében, addig a mi tanítói karunk csaknem kivétel nélkül megelégszik azzal, hogy szorosan vett iskolai tanítási kötelességének immel-ámmal, a fegyelmi szabályok kényszere alatt eleget tesz, de a romániai magyar társadalommal, annak gyermekeivel az iskolán kívül édes-keveset törődik.” Majd hozzátette, aktivitásuk (az önigazolás szándékával) leginkább „...abban merült ki, hogy tanítóink a másik magyar iskola tanulóit akartá[k] elhódítani.”415 414 A konventi elnökség 1913-as évről szóló beszámolójában ez áll: „Egyházközségeink [...] a lassú elnéptelenedés processzusát mutatják.” Bukarestben kb. 500, Ploiești-en 100, Bráilán 20 fő volt az apadás, ami a házasságkötések és születések számában is megmutatkozott. Degenfeld József és Baksa György 1914. máj. 12-ei levele a konventhez. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 56. d. 2749/1914. 415 Benedek Zsolt konventi fogalmazó 1912. januári levele az elnökséghez. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 72. d. 458/1912. 416 A ravatalozóként is használható kápolna 24 000 lejbe került. RMÚ, 1909. máj. 19. Az épületet dr. Kenessey Béla erdélyi püspök szentelte fel. A református püspök Romániában. RMÚ, 1909. okt. 21. 417 Egyházközségi értesítő, 1913. 6. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 56. d. 4769/1914. 418 Újváry István 1913. nov. 22-ei levele a konventi elnökséghez. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 55. d. A társadalmi életben ugyanakkor történt bizonyos előrelépés. 1909-re a protestáns közösség összehangolt erőfeszítéseinek eredményeként megépült a temetőkápolna.416 Ennél általánosabb hatása volt azonban a Protestáns Nőegylet jótékonysági akciónak (ünnepi ajándékozások, szegény tanulók felruházása, stb.), amelyek széles körben kedvező visszhangot keltettek; s a Bukaresti Protestáns Ifjúsági Egylet 1912. évi megalakulása is a nyitás jeleként értelmezhető.417 A református egyházi infrastruktúra megújulását viszont természeti károk és hatósági rendeletek tették szükségessé. A pitești-i templom 1913-ban földrengés miatt megrepedezett, s a szószék is megbillent (ezért az istentiszteleteket az iskolában kellett megtartani), de nagy terhet rótt a gyülekezetre az egyházi ingatlanok kötelező csatornázása is. A bukaresti régi templom tetőzetét villámcsapás rongálta meg. A jelentékeny összegre rúgó teljes felújítást az épület közelgő centenáriuma (1915) is sürgette.418 123
