Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET a saját felekezeti hitoktatásra rendelt tanulóik ódzkodnak az átkíséréstől, vagy egyszerűen elszélednek az utcán, elrendelte, hogy csakis olyan reformátusok iratkozhatnak a(z esetleg közelebb fekvő) katolikus iskolákba, akik nem igényelnek református hitoktatást.406 Az akció vezetése a véget nem érő huzakodások láttán már azt fontolgatta, hogy homogén felekezeti iskolákat teremtenek, ám a két egyház megrendszabályozását is célzó elképzelésnek az akcióra nézve is súlyos hátulütői lettek volna. (Például, hogy a reformátusokkal megromlott viszonyban lévő evangélikusok nem járhatnak katolikus iskolákba, s hogy a vidéki szórványban - elegendő tanuló hiányában - vegyes iskolák zárják be kapuikat). Ezért egy új eljárást dolgoztak ki: hogy az elkövetkezőkben a hittan oktatást tekintsék magánügynek, s a családfők iskolán kívüli foglalkozás keretében gondoskodjanak róla. Ezt a felfogást azonban a református fél nem tudta elfogadni, mondván, hogy a valláserkölcsi nevelés a magyar törvények szerint nem tekinthető magánügynek.407 A diplomáciai csatornákon „bizalmas” jelzettel továbbított latolgatás illetéktelenül Újváry esperes kezébe került, aki „.. .az ő ismert gyűlölködő és türelmetlen modorában tette meg arra megjegyzéseit...” A tervezet szellemi gazdája, Bornemissza Gyula konzul, elégtételt követelt, rámutatva, hogy a hazai törvények a román viszonyok között nem érvényesíthetőek.408 Továbbá furcsállotta azt is, hogy a konventi elnökség „sötétben űzött állam tartja fenn, s így azok mintegy állami iskolának tekintendők, meg nem engedhető, hogy ezen iskolák vallási propagandára, illetőleg egyik vagy másik felekezet növendékeinek vallásuktól való eltérítésére használtassanak fel.” Jeszenszky Sándor miniszterelnökségi államtitkár 1912. okt. 22-ei levele Várady L. Árpádhoz. MNL OL K 26 ME 1082. cs. ad 1517/1912 [1062/1913]. XX. t. 406 Pro domo. MNL OL K 26 ME 1082. cs. 2202/1913 XX. t. 1062. asz. 407 Romy Béla miniszterelnökségi államtitkár ragaszkodott a korábbi eljáráshoz. A követség azonban éppen ezt tartotta a legrosszabb megoldásnak. A református álláspont alakításának kérésével mindezt megírták Leopold von Berchtold közös külügyminiszternek. Fogalmazvány, 1913. ápr. 8. Uo. 408 Magyarországon az 1868:LIII. te. és az 1894:XXXII. te. lehetővé teszi egy tanuló tetszés szerinti tanintézetbe történő beíratását, felekezeti hovatartozásának megtartásával. Eltérő felekezeti jellegű iskola választása esetén gyámja a hitében való neveltetésről iskolán kívül köteles gondoskodni, az illetékes lelkész egyetértésével. Amennyiben ezt elmulasztja, akkor a tanuló osztályismétlésre kötelezhető. Ez a gyakorlat azonban Romániában nyilvánvalóan nem volt érvényesíthető. Miniszterelnökségi átirat a közös külügyminiszternek. Fogalmazvány, 1913. aug. 20. MNL OL K 26 ME 1082. cs. 5228/1913 XX. t. 1062. asz. 121
