Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)

4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET

4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET sajátjukat, amit számos ünnepi istentisztelet alkalmával igénybe is vett a test­vérgyülekezet. (Az evangélikusok viszonzásul régi orgonájukat adományozták a reformátusoknak.)398 Az evangélikus elszakadási törekvésekről szóló újabb értesülés hatására az esperes elrendelte a bukaresti gyülekezeten belüli ará­nyuk megállapítását. A közszájon forgó túlzó becslésekkel szemben létszámuk 180-200 családra és még 300-400 cselédre korlátozódott (ez hozzávetőleg a protestáns hívek ötödét jelentette), noha az önkéntes egyházfenntartói tehervi­selésben „példás készséggel” csakugyan élenjártak. Cserében viszont követhet­ték „háborgatás nélkül saját hitelveiket és rituális szokásaikat”, s részt vállaltak az egyház igazgatásában is.399 Budapesten esetleges elszakadásuk lehetőségét már évekkel korábban komolyan mérlegelték. A magyar kormány aggodalmait a kivándorolt magyarországi szászok és svábok birodalmi német egyházi intéz­ményekbe olvasztása táplálta.400 398 Az orgona végül a ploiești-i gyülekezet birtokába került. A bukaresti evangélikus reformá­tus egyházközség 1912. évi értesítője. Bukarest, 1913. A presbitérium kiadása. 4. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 61. d. sz. n./1913. 399 A bukaresti magyar protestánsokból hozzávetőleg 1000 főt számlált össze Sára János. Az iskolai részarányuk összesítve: 202 református és 132 evangélikus diák volt, vagyis a csalá­dosok körében aránylag magas volt a létszámuk. Üjváry 1911. okt. 19-ei levele a konventi elnökséghez. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 55. d. 6921/1912. A stoláris szolgáltatásoknál természe­tesen keresztet és gyertyát használtak és ostyát vettek. 400 MNL OL K 26 ME 604. cs. 529/1904 XVIII. 1. 130. asz. A közös külügyminiszternek címzett fogalmazványban (febr. 1.) Tisza István rámutatott, hogy a balkáni német diaszpóra lelké­szeit és tanítóit nem választják, hanem a berlini Oberkirchenrat nevezi ki, Németország támogatását legalábbis csak így nyerhetik el. Ennél is fontosabb azonban, hogy állampol­gárságtól függetlenül osztrák/magyar alattvalókat is találni a támogatottak között. Magyar­országnak nem célja idegen állam polgárainak beolvasztása - hangsúlyozta a miniszter­elnök -, ám ez nem állítható a felekezet feletti nemzeti politikát folytató Németországról, amelynek balkáni akcióiról külön tájékoztatást kért levelében. 401 Újváry 1913. júL 3-ai levele a konventi elnökséghez. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 55. d. 4121/1913. A hitélet minőségi mutatójának számított, hogy a különféle szekták, ellen­érzésektől övezett kisegyházak, mennyire képesek teret nyerni a bevett feleke­zetekkel zajló versenyben. Nos, a református egyház háza táján kiütköztek a baptisták előretörésének figyelmeztető jelei. Üjváry 1913-as első félévi egyház­látogatásáról szóló beszámolójában az örvendetes hitbuzgalmi jellemzők között szűkszavúan jegyezte meg, hogy sokan a baptizmus hálójába kerültek.401 119

Next

/
Thumbnails
Contents