Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET gyűlölség vallási türelmetlenségen alapszik, ez öldöklő fekély a legborzasztóbb módon dühöng itt, Bukarestben.. ”352 352 BH, 1877. jan. 3O./febr.ll. 353 Miniszterelnökségi feljegyzés, pro domo. MNL OL K 26 ME 792. cs. 3048/1905 XV. t. 1215. asz. 354 W1 assies Gyula kultuszminiszter még a kezdetekkor arra figyelmeztetett: „... nagyon kell vigyáznunk arra, miszerint a katholikus érdekek egyoldalúlag ne állíttassanak ezen actióban túlzott mérvben előtérbe...”. MNL OL K 26 ME 548. cs. 3899/1901 XXXI. t. 811. asz. 355 RZsL, 2. f. Külügyi ir. 49. d. 453/1904. A Miniszterelnökség már 1903-ban a kölcsönösség jegyében azt az utasítást adta az akció alkalmazottainak, hogy kölcsönösen kínálják fel tanintézeteiket a felekezetükhöz tartozó, de attól eltérő jelleggel működő tanintézetben tanuló gyermekek számára. Fogalmazvány Szmrecsányi Pál püspöknek 1903. febr. 8. MNL OL K 26 ME 575. cs. 407/1903 XVIII t. 407. asz. A Miniszterelnökség azonban nem hagyott kétséget a felől, hogy a „tisztán nemzeti czélokat szolgáló romániai actio”-ban nem a felekezeti szempontok élveznek elsőbbséget.353 A századfordulón történt szakítás óta lappangó felekezeti ellenérzéseket ugyanakkor igyekezett kiegyensúlyozó távolságtartással csillapítani.354 A kölcsönös neheztelés mégis „újratermelődött” azon egyszerű okból, hogy a meghatározott felekezeti jelleggel működő iskolákba eltérő vallású tanulókat is felvettek. A fővárosban erre természetes igény volt, amikor egy diák lakhelyétől csak nagy távolságban talált hitbéli hovatartozásának megfelelő tanodát; illetve a vidéki szórványban, ahol már az is különös szerencsének számított, ha az anyaországi társegyház magyar tannyelvű iskolát működtetett. Ez utóbbi esetben az akció vezetése egyenesen utasította helyi megbízottjait, hogy a kisebbségben lévő felekezet tanulóit „tereljék be” az egyetlen létező magyar iskolába, amiként ez Ploiești református szórványában, vagy Târgoviște-en tör tént 1904-ben.355 A magasabb szempontokat érvényesítő döntéssel szemben a szülők nem kis ellenérzéssel viseltettek, ám az vitathatatlan, hogy másképpen a Târgoviște-i református gyerekek csakhamar végérvényesen elvesztek volna a magyarság számára. A regáti magyar iskolák felekezeti szempontból tehát egyáltalán nem voltak egyneműek. Az eltérő felekezethez tartozó diákok aránya az iskolai kimutatások szerint meghaladta a tíz százalékot, s az életképesebb, vagy könnyebben 107
