Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET volt tartható.328 S ez csak aláhúzta, hogy a romániai katolikus egyházzal ápolt kapcsolaton lazítani kell, (amennyiben ez nem ütközik kardinális külpolitikai érdekekkel). A diplomáciai iránymódosításnak közvetlen politikai haszna is kínálkozott, hiszen a román sajtó „az érsek fenntartotta” magyar iskolákat azzal támadta, hogy „katolikus propagandát” szolgálnak. A román kultuszminiszter által is újólag felkínált - érsektől függetlenített - engedélyezési eljárás viszont kivédhetővé tette a szerepek effajta összemosását. 328 Uo. A Miniszterelnökségen az igazgató-tanítók fenntartói besorolását előnyösebbnek tartották, hiszen a Szent László Társulaton keresztül utalt fizetésük révén az akció vezetése működésükre sokkal nagyobb befolyást gyakorolhatott. Tisza István levele a közös külügyminiszterhez. Tisztázat, 1904. nov. 7. MNL OL K 26 ME 742. cs. 5136/1904 XVIII, t. 1702. asz. 329 Az akció református ágán Czelder Márton református missziói lelkész özvegye hasonló jellegű követelésekkel állt elő, azt állítva, hogy férje elszámolt 1861-1865-ös regáti működéséről, mégis missziói adósságát kellett törlesztenie, noha saját pénzét is költötte ott. A pitești-i templomra adott 687 aranyat, a tanítónak 42-t, Ploiești-re adott 1015 aranyat, szászkút templomára és iskolájára 48 aranyat, Galacra 83 aranyat. Méltányosnak mondott igényeiben egyházától a protestáns országok nagykövetségeinek és hazai országos gyűjtésnek a (köz)pénzeit kérte számon sajátként. Újváry István 1910. máj. 25-ei levele Bánífy Dezső főgondnok, konventi világi elnökhöz. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 42. d. 4051/1910. 330 Tisza István levele Agenor Goluchowskihoz. Tisztázat, 1904. dec. 2. MNL OL K 26 ME 742. cs. 5646/1904 XVIII, t. 1702. asz. A szerepek és funkciók demonstratív szétválasztása egy további fontos kérdést is felvetett, nevezetesen az akció egyházi ingatlanjaihoz fűződő jogosultságokét.329 Felszabadító nyilatkozatok ellenében Hornstein kész volt a telekkönyvileg a nevére bejegyzett bukaresti és Târgoviște-i iskolát visszaadni, illetve Szmrecsányi püspök nevére átíratni. „Iskolaalapításairól” azonban korábban már jelentést tett Rómában, elhallgatva, hogy azok a Szent László Társulaton keresztül, magyarországi forrásból valósultak meg, ezért - a kellemetlen jogvitát megelőzendő - haladéktalanul lépni kellett az ügyben.330 Az új érsek kiválasztásának bizonytalansága egyházdiplomáciai lépéseket is szükségessé tett. Az ugyancsak esélyes jelöltként emlegetett bukaresti kanonok, Joseph Baud nem számított a magyarok kifejezett pártfogójának. Tisza a (Pallavicini követ megfogalmazásában) „közönséges cselszövő” eltávolítását, de legalább érseki kinevezésének meghiúsítását kérte a közös külügyminisztertől; egyúttal a romániai katolikusságon belül 2/3-os többséget képező magyarság 101
