Köő Artúr (szerk.): Ecsettel a nyugati hadifogságban. Kiss Sándor naplója - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 22. (Budapest, 2020)
Kiss Sándor fogságnaplója
ECSETTEL A NYUGATI HADIFOGSÁGBAN Savanyú volt, de megittuk. Este disznópörkölt volt kenyér nélkül. Itt Horvát és Karika főhadnagy urak összezördültek, mert Karika kivett egy csajka pörköltet a közös főzetből. A legénység előtt nem jó benyomást tett az egész ügy. Esik az eső. Minden ruhánk át van ázva. A kis bőrbekecsemet melengetem a kályhánál. Reggel borús az idő, de most nem esik. Most légvonalban ötven kilométerre vagyunk Linztől. Valami tanyán vagyunk itt. Azaz tanyát jelent. Furcsák ezek az osztrák tanyák. Körül négyszögben épített lakóház és csűr, mint egy vár, és ez épületek közepén az udvar egy trágyadomb. Mindez nem szélesen, terjengősen építve, szűk helyen, úgy, hogy az ablakokat nem tanácsos kinyitni nyáron, mert a szó szoros értelmében a legyek milliói repülhetnek be a lakóházba. A trágyadomb ugyan mind nyitott, egyet sem láttam zártat. Alatta pedig trágyalékút, ahhoz szivatytyú van szerelve, és ezzel a lével öntözik az amúgy is dús rétjeiket. Ritka ilyen szép kaszálókat. Esik itt az eső folyton. De a magyar parasztudvar ezekhez képest fejedelmi kúria. Még a legszegényebb koldus házatája is rendesebb nálunk, amit én itt Alsó-Ausztriában tapasztaltam. Az utak mentén van egy általam ismeretlen körte- és almafajta. Öreg nagy fák mindenütt. A fák gondozatlanok. Ennek a terméséből állítják elő ezek a jámborok az almabort. Bicskanyitó savanyú vacak az egész. Azt hallottam, hogy van ebből az italból erős is. Ebben a fajtában nem sok szesz lehet, amit nekünk 1 márkáért eladnak. Itt-ott becsípett embereket is találunk. De én legalább négy-öt literre becsülöm, amit ez az ember megihatott belőle. Magam fél liternél sohasem tudtam többet meginni. Itt egy napi pihenő volt, illetve bajlódás. A doktortól hallottam, hogy a tisztek 68