Köő Artúr (szerk.): Ecsettel a nyugati hadifogságban. Kiss Sándor naplója - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 22. (Budapest, 2020)
Kiss Sándor fogságnaplója
ECSETTEL A NYUGATI HADIFOGSÁGBAN most hadikórház van benne. Nagyjából lerajzoltam a sziluettjét, mikor egy pillanatra megálltunk. Innen haladva vége-hossza nincs a szebbnél szebb vidéknek. Elfelejtettem leírni, hogy az indulás előtt két üveg finom bort szereztem egy osztrák leánytól. Azt az avas szalonnát adtam érte, amit Pestről hoztam magammal. Addig tartogattam rosszabb időre számítgatva, míg ehetetlenné vált. Az egész üveg bort Wittnerrel és Pistával megittuk mindjárt. A másikat Rudi gondjaira bíztam, akit igen megbámultak mindenütt magas, asztrahán27 sapkájával. Ügy nézett ki, mint egy hindu herceg, aki rossz körülmények közé került. Megtudtam, hogy most a Wienerwaldban28 menetelünk. Pompás, szép kilátás az útról, amint kapaszkodunk fel az úton. Mindig felfelé a szerpentineken. Pihenő. Franciák ülnek az út mellett. Egy közülük be van rettenetesen rúgva. Békés Pista francia szakos tanár beszélget velük, megtudjuk, hogy munkások voltak német gyárakban, s most a kavarodásban elhagyták a műhelyeket, és mennek nyugat felé. Két nő is van velük, az egyik elég csinos. Különben mindannyian ittak, ez látszik rajtuk. SS-katonák érnek utol bennünket, se szó, se beszéd, fegyverek után kutatnak nálunk. A tisztek fegyvereit, a pisztolyokat szedik el. Jäger Ede főhadnagy még a derékszíjjá! is átadja, ha a fegyvert elveszi a „szövetséges”, aki ide kiparancsolt bennünket, úgy legyen ez is az övé. Pista és Tóni szétszedik pisztolyaikat, és eldobják a bokrok közé az alkatrészeket. Ez a dolog három órakor 27 finom prémféleség 28 Tájnév. Magyar neve: Bécsi-erdő 58
