Köő Artúr (szerk.): Ecsettel a nyugati hadifogságban. Kiss Sándor naplója - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 22. (Budapest, 2020)

Kiss Sándor fogságnaplója

ECSETTEL A NYUGATI HADIFOGSÁGBAN tek-e. Vagy az égből néztek le rám. Szeretlek, én édes kis csalá­dom. Soha nem tudlak elfelejteni benneteket. Isten adjon nektek csendes megnyugvást és olyan lelkületet, hogy soha, soha meg ne feledkezzek rólad, Iluskám. Ti vagytok nekem a napfény, az élet, ez az élet nélkületek semmi, csak rossz vegetálás. Szeretnélek ben­neteket látni. Kínoz és gyötör a vágy utánatok. És nem lehet, hogy lássalak benneteket, mert a sors kegyetlen. így kell élnem. így kell leélnem az életemet. Van dolgom elég, de feledni nem tudlak ben­neteket. Ma hallottam a piliscsabai vérfürdőről. Igaza volt-e vagy sem, innen ki tudná azt? Február 9. Végre levelet kaptam Sopronból. Öcsi tábori száma R. 668. Ö is keresi Szombathelyi Jánosné útján [...]15 a háziasszony [...]16 ügyében. Este Tóni és Pista társaságában. Finom sült ma­lacot ettünk. Ötven pengőért kaptuk, és falásig volt káposztával még másnap is. Végre a faluban felvehettem a polgári fizetésem és katonai fizetésem közötti különbséget. A karácsonyi segélyt is megkaptam. Nem sok örömöm van benne. 15 Az eredetiben olvashatatlan. 16 Az eredetiben olvashatatlan. Február 13. Ma hallottam, hogy Budapest véglegesen elesett. A németek egy része kivágta magát a budai oldalon. És állítólag menetelnek e csapatok errefelé az úton. Ide is várnak a németek pihenőre csapatokat. Állítólag polgári menekültek is vannak so­raikban. Kik lehetnek ezek? 43

Next

/
Thumbnails
Contents