Köő Artúr (szerk.): Ecsettel a nyugati hadifogságban. Kiss Sándor naplója - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 22. (Budapest, 2020)

Borvendég Zsuzsanna: A nyugatos hadifoglyok sorsa a kommunizmusban

ECSETTEL A NYUGATI HADIFOGSÁGBAN ben kiválogatták a súlyos betegeket, a kisgyermekes édesanyákat és a deportáltakat, őket útiokmánnyal látták el, és engedélyezték számukra a hazatérést. A visszatértek többségére további hosszas vizsgálat várt, amelyet kifejezetten erre a célra létrehozott szűrő­táborokban végeztek a politikai rendőrség tisztjei: a belügyi ala­kulatok mellett a Katpol is szerepet kapott az igazolási eljárások lebonyolításában. A szűrőtáborok Komáromban, Székesfehérvá­ron, Kaposváron, Celldömölkön és Zalaegerszegen voltak, illet­ve a Keletről hazatérőket Szegeden különítették el.18 A táborok élén egy rendőrtiszt állt, a különböző feladatok ellátását (élelme­zés, egészségügy stb.) az illetékes szakminisztériumok küldöttei igyekeztek biztosítani. A szökéseket a nagyszámú őrszemélyzet volt hivatva meghiúsítani, és nyomozótisztek sora vezette a ki­hallgatásokat.19 A kihallgatások célja természetesen az volt, hogy kiemeljék a kommunisták potenciális politikai ellenfeleit, így a vizsgálatot vezető tisztek rendelkezésére bocsátott, a háborús bű­nösök neveit tartalmazó listák már magukban foglalták azokat a személyeket is, akikről a politikai rendőrség tudta, hogy a pol­gári pártokat támogatják, vagy elkötelezett hívei az 1944 előtti berendezkedésnek. A kihallgatások során gyakorta alkalmazták a későbbi ávós vallatásokból jól ismert technikákat az áldozat megfélemlítésére és megtörésére, és általános volt a beugrató, fél­revezető kérdések megfogalmazása, amellyel kelepcébe csalták a gyanútlan katonákat. 18 Erős 2015, 186. 19 Krahulcsán - Müller 2009, 54. 130

Next

/
Thumbnails
Contents