Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Agócs Gergely: A Kaukázus szérűjében. Az észak-kaukázusi türk népek zenefolklórjának magyar őstörténeti vonatkozásairól
A KAUKÁZUS SZÉRŰJÉBEN: AZ É S Z A K-K A U KÁ Z U S I TÜRK NÉPEK... rögzítettek a magyar összehasonlító zenefolklorisztika szempontjából felbecsülhetetlen értékű népzenei hangfelvételeket. Több mint 300 faluban összesen mintegy négyezer dallamot rögzítettek, és az anyag egy részét publikálták is,14 valamint elvégezték a Közép-Volga-vidék népzenéjének összehasonlítását a magyar népzene dallamanyagával. Ezek a vizsgálatok tisztázták, hogy az uráli nyelvcsalád volgai finn ágának egyik nyelvét beszélő márik (avagy cseremiszek) népzenéjében fellelhető, a magyar zenefolklór egyes morfológiai jegyeit mutató sajátosságok újabb fejleménynek tekinthetők, hiszen jelenlétük valószínűleg annak köszönhető, hogy ez a népcsoport szoros interetnikus kapcsolatban áll a szomszédos, türk nyelvű baskírokkal és tatárokkal.15 Ez a kapcsolat a mordvinok és udmurtok településterületén azonban nem áll fenn, és az ő népzenéjükből talán ezért is hiányozhatnak, vagy legalábbis abban emiatt is sokkal kevésbé mutatkoznak a magyar dallamhagyomány törzsanyagát karakterizáló jellemzők.16 14 Vikár-Bereczki 1971; 1979; 1986; 1989; 1993; 1999. 15 L. Vikár 1984, 19. Megjegyzendő, hogy a magyar népzene formai jegyeit viselő dallamokat a márik zenefolklórjában is leginkább az erdei vagy hegyi máriknak nevezett népcsoport dalai között találjuk, a türk szomszédságtól távolabbra lakó mezei márik népzenéjében ez a vonás kevésbé hangsúlyos. Vö. Vikár-Bereczki 1971; Vikár 1984, 29. 16 Vö. Ahtohob 2006; AnnnaroB 1967. 17 A gyűjtést 2000-ben Sipos Jánossal, 2007-ben Lukács Józseffel, 2014-ben, 2016-ban és 2018 júniusában Somfai Kara Dáviddal, 2018 októberében és 2019 júniusában pedig Farkas Józseffel együtt végeztem. Kodály fentebb idézett sorai, valamint a magyar honfoglalás millecentenáriuma alkalmából kiadott forrásgyűjtemények szövegei indítottak el engem is a különféle türk és finnugor népek településterületeire, hogy a vázolt feladatok elvégzésén, valamint a tudományosan megalapozott összehasonlító vizsgálatok kidolgozásán munkálkodjak. A szúrópróbaszerű hanti, komi, udmurt és baskír gyűjtéseim után az Orosz Föderáció észak-kaukázusi térségébe - a Kabard-Balkár Köztársaság és Karacsáj-Cserkesz Köztársaság, valamint Dagesztán területére - más népzenekutató és folklorista kollégák bevonásával eddig hét hoszszabb gyűjtőutat szerveztem (2000. október, 2007. augusztus, 2014. szeptember, október, 2016. október, 2018. június, 2018. október, 2019. június).17 Ezek alkalmával a térség mintegy 60 településén eddig több mint kétezer népzenei dalla- 89
