Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Türk Attila – Langó Péter: A magyarság korai történetének régészeti emlékei a legfrissebb leletek fényében
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS Szamara város környékén, a Volga bal partján ismerünk néhány ígéretes lelőhelyet.45 A temetkezésekben feltárt jellegzetes fémanyag mellett a Dél-Urál keleti előterének jellegzetes díszítésű és talkummal soványított telepkerámiáinak feltűnését kell hangsúlyoznunk. A keleti uráli kerámia már a késő hun kori bakali-kultúra leleteivel feltűnt ebben a zónában és egészen a 9. század elejéig húzódóan a szintén uráli eredetű kusnarenkovói és karajakupovói leletek esetében is megfigyelhetően a helyi hagyaték része. A szamarai mikrorégió egyébként a Volgán való átkelés feltételezett helyének meghatározása szempontjából is fontos. A legújabb leletek alapján Szamarától keleti irányban, a Szamara folyó völgyét lesz érdemes majd kutatnunk, Orenburg térségében. 46 45 Sztasenkov 2009. 46 Hasonlóan ld. Botalov 2013; 2017. 47 Halikova 1973; 1976; 1978. 48 Ez utóbbi régióból egy új keleti, ám helyi készítésű, sajnos szórványként előkerült tarsolylemezt ismerünk, ld. Belavin-Krilaszova 2011. 49 Botalov et al. 2011; Grudocsko et al. 2018. 50 Mazsitov 2013. 51 Goldina 2013; Belavin-Ivanov-Krilaszova 2013. A kusnarenkovói és karajakupovói emlékanyag az utóbbi évtizedekben Tatárföld területén47 nem bővült, míg Baskíriában új, ide sorolható emlékek váltak ismerté. Számos új lelőhely került elő az északi területeken is a Káma folyó Perm alatti erdős sztyeppi régiójában.48 Az elmúlt évek legkiemelkedőbb magyar vonatkozású leletei azonban egyértelműen az ún. nagy uráli átjárónál, annak keleti oldalán, Cseljabinszk erdős sztyeppi térségében, az ottani ún. urálontúli mikrorégióból váltak ismertté (Szinyeglazovo, Ujelgi).49 Ennek ellenére nemcsak a magyarok, de bármilyen másik ugor nyelvű népesség Uráltól nyugatra, Baskíriában,50 vagy a Káma-völgyében51 való kora középkori megtelepedésének elméletét komoly kritikák is érték. A Volga-Urál térségéből kiinduló elvándorlás okát ma még nem ismerjük, ez régészetileg egyébként is nehezen vizsgálható kérdés. A történeti szakirodalomban már korábban feltételezett ún. első besenyő háború azonban logikus elképzelésnek tűnik, de az - véleményünk szerint - mindenképpen valamilyen politikai-katonai konfliktus hatására következhetett be. Az Ujgur Birodalom 260