Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)

Török Tibor: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe

MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI

MŰHELYBESZÉLGETÉS

így kerültek mai északi lakóhelyükre az Altáj vidékéről, valamint a mandzsu nyelvű evenek és evenkik Mandzsúriából mai északi lakóhelyükre, ezzel még északabbra szorítva a paleoszibériai nyelvű jukagir és Jenyiszeji populációkat, miközben a mandzsu nyelv az eredeti lakóhelyén kihalt. Az erdőzóna teljesen alkalmatlan arra, hogy nyelvi kiáramlás kiindulópontja legyen, ellenben igen alkalmas menedék egy korábbi nyelvi állapot megőrzésére, amint azt Johanna Nichols amerikai

nyelvész modellje is bemutatja.25

Teljesen nyilvánvaló, hogy a manysi-hanti nyelvrokonok nyelve is a sztyeppezónából került az erdőövezetbe - amint azt a lótartással kapcsolatos nyelvi emlékeik is igazolják -, miközben a nyelvet hordozó népesség a helyi paleoszibériai réteggel keveredett.

25 Nichols

2017.

24