Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
M. Lezsák Gabriella: A magyar őstörténet kaukázusi forrásai
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS tartott obi-ugorok antropológiai arculata pedig eltér a magyarság embertani jellegétől, ezért a magyarság „őshazája” nem lehetett az Urál térségében. • Az archeogenetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a Kárpát-medence honfoglaláskori elit temetőinek (pl. Karos I., II., III.) apai és anyai génállománya egy része a Kaukázus közelebbi és tágabb térségébe vezet, amelyek az egykor meglévő kapcsolatokra utalnak, és további archeológiái, valamint recens génvizsgálatokat tesznek szükségessé. • A Kaukázus térségében végzett néprajzi kutatások, köztük pl. a folklorisztikai (Id. a csodaszarvasmonda párhuzamait a kaukázusi népeknél) és az etnomuzikológiai (Id. Agócs Gergely, Sipos János és Somfai Kara Dávid kutatásait) eredmények nagyfokú egyezéseket mutatnak a térségben élő népek és a Kárpát-medencei magyarság történeti, mondai és népzenei hagyományainak archaikus rétegével. Az itt összefoglalt adatok, kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy a magyarság korai történetében a Meótisz melléke, a Kubán-vidék és a Kaukázus térsége kiemelt szerepet játszott. A jelzett térség vizsgálata tehát elengedhetetlen a magyarság korai történetének hiteles feltárásában. Eredmény azonban csak az összes releváns diszciplína, a történettudomány, régészet, embertan, genetika, néprajz, etnomuzikológia, nyelvészet stb. összehangolt, kitartó munkájával érhető el. Az anyaggyűjtés és a feldolgozás időszaka van most,164 a szintézist csak később, a komplex kutatások eredményei alapján lehet majd megalkotni. Ez azonban nem csupán a Kaukázus térségére vonatkozik, hanem a magyarság korai történetével kapcsolatba hozható többi területre, így pl. az egykori Magna Hungária, a Dél-Urál és Nyugat-Szibéria térségére is. Az idézett történeti források áttekintése után az is kétségtelen, hogy több kútfő esetében szükség van egy új, filológiailag hitelesebb, dogmáktól mentes fordítás elkészítésére.165 A releváns írott forrásokból kitűnik, 164 Bálint 2015, 524. 165 Ld. pl. a Kézai-krónika eredeti latin szövegében a „Barsatia” földrajzi fogalmat, amit Györffy György a kaukázusi Alániához köthető „Barsalia” olvasási mód említése nélkül Baskíriának fordított (Györffy 1986, 185), pedig korábban már pl. Vámbéry Ármin is a Barsalia olvasási módot javasolta (Vámbéry 1882, 179.). De említhetnénk a szintén Kézainál található 234
