Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
M. Lezsák Gabriella: A magyar őstörténet kaukázusi forrásai
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET KAUKÁZUSI FORRÁSAI régészeti kutatásokat azonban az ún. kazár időszak mellett ki kell terjeszteni a Kubán-vidéken „bolgárnak” meghatározott emlékanyag átfogó vizsgálatára is, és ahol indokolt, ott elengedhetetlen a feltárt leletek természettudományos, elsősorban genetikai vizsgálata.149 A bolgárnak meghatározott emlékanyag közül a korai magyarság története szempontjából fontos lehet a Krasznodari-víztározó mellett, Kazazovo település (Adige Köztársaság) területén, a Kubán-folyó teraszán 1972- ben feltárt kora középkori temető (Kazazovo I.), amelynek legkorábbi, a temetőn belül jól elkülönülő csoportját (212 aknasír) a kutatás bolgárnak határozott meg.150 A leletanyag (pl. indás és geometrikus díszítésű öntött, aranyozott bronz, illetve ezüst övdíszek, szablyák, kengyelek, fülbevalók) és a temetkezési szokások (tájolás, edények a fejnél, állatcsontok magas aránya) alapján a Kazazovói temető legkorábbi csoportja a Kárpát-medence 7-9. századi, avarkori, ún. griffes-indás, onogur népességével állítható párhuzamba, amelyeket több kutató is magyar nyelvű betelepülőknek tart.151 László Gyula írott forrásokra és régészeti megfigyelésekre alapozott „kettős honfoglalás” elmélete szerint a magyar honfoglalás első szakasza már a 7. század második felében lezajlott, amikor a mai Tamany-félszigeten, az antik Phanagoriában regnáló Kovrat, az onogur-bolgárok fejedelme halála (665) után egyik fia, Kuber népével, az onogurok egy részével a Kárpát-medencébe telepedett. Az onogurok helyben maradt csoportjai viszont az írott források szerint még a 8. században is a Meótisz keleti partvidékén és a Kubán-vidéken éltek.152 149 Ezeknek a kutatásoknak a fontosságát jelzi, hogy a Kárpát-medencei 10. századi honfoglaláskori temetők elit rétegének archeogenetikai vizsgálata során kimutathatók voltak kaukázusi haplocsoportok is. A Török Tibor és Neparáczki Endre által vezetett archeogenetikai kutatások szerint az elithez tartozó honfoglaláskori temetők 102 db anyai vonalú mintájának 6,9%-a mutatott a Kaukázus-Közel-Kelet felé (https:// link.springer.com/article/10.1007/s00438-016-1267-z). Neparáczki Endre-Török Tibor újabb archeogenetikai kutatásában az elithez tartozó honfoglaláskori temetőkből 29 db férfiágat vizsgáltak, amelyek 10,3%-a mutatott a Kaukázus-Közel-Kelet felé. (https://hungary.pure.elsevier.com/hu/publications/y-chromosome-haplogroups-from-hun-avar-and-conquering-hungarian-p). Christine Keyser, a Strasbourg! egye tem genetikusa 19 honfoglaló férfiágú mintán végzett genetikai vizsgálata szerint a honfoglaló magyar elit kis sírszámú temetőiben nyugvók génkészlete uráli, ponthusi (kaukázusi) és altáji komponensekből áll ( https:/ /link.springer.com/article/10.1007/sl2520-019-00996-0). 150 TapaóanoB 1983, 150, 155; Erdélyi 2008, 76; CxaryM 2013, 90. 151 Pl. Nagy 1906, 405; Moravcsik 1930, 101; László 1970, 163-164. 152 Moravcsik 1930, 100-101. 229
