Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
M. Lezsák Gabriella: A magyar őstörténet kaukázusi forrásai
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET KAUKÁZUSI FORRÁSAI dencia figyelhető meg, a Kárpát-medencén kívüli előfordulásuk azonban jóval nagyobb szórást mutat. Esetükben fontos különbség, hogy a középütt kivágott zárószerkezetes tarsolylemezek eddig csak a sztyeppzónából voltak ismertek.102 A középső zárószerkezetes típust a legkorábbi példányoknak tartja a kutatás, a Kárpát-medencében a banai férfisírból került elő egy ilyen típusú tarsolylemez.103 Az Andrej evszkaja scsel-i szórványleletek relatív kronológiája szerint a tárgyak együttes használata a 10. századra datálható.104 Az anapai Régészeti Múzeumban további szórványleleteket is őriznek a környező településekről, amelyek a korszakból származó temetőkre/telepekre utalnak (pl. Gaj-Kodzor, Buzsor).105 2018 májusában, Andrej Novicsihinnel és Ruszlán Szhatummal, a Krasznodari Történeti és Régészeti Múzeum régészével együtt terepbejárást végeztünk And rej evszkaj a scsel lelőhelyen, ahol a felszíni kutatások során a gázvezeték nyomvonala mellől egy 10. századra datálható szablyaellenző került elő (6. ábra).106 102 Novicsihin-Lezsák-Gáll 2017, 70-71. 3. kép. 103 Dienes 1973, 207-208. 104 Novicsihin-Lezsák-Gáll 2017, 72-73. 105 M. Lezsák 2017b, 62.7. kép. 106 A típus kárpát-medencei párhuzama pl. a Kolozsvár-Zápolya utcai honfoglaláskori temető 6. sírjából ismert (Gáli 2013/2, 123. tábla 6.a.). 6. ábra A terepbejárás során talált szablyaellenző Andrejevszkaja scselből (Fotó: Andrej Novicsihin) 219
