Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
M. Lezsák Gabriella: A magyar őstörténet kaukázusi forrásai
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS népzene87 és a történeti forrásokban, illetve a dunántúli regösénekekben megőrződött magyar csodaszarvasmonda legközelebbi analógiái adatolhatók erről a területről,88 hanem a középkori Magyarország számos kulturális jelenségének, épített örökségének eredete/párhuzama is.89 87 Ld. a népzenekutató Sipos János és Agócs Gergely, illetve a turkológus Somfai Kara Dávid ez irányú munkásságát. A kutatási eredményekről ld.: Sipos-Tavkul 2012. Agócs Gergely népzenekutató összefoglalója szerint „az észak-kaukázusi türk dallamgyűjtemény számítógépes vizsgálata kimutatta, hogy a több mint 1500 dallamot számláló mintának a magyar népzene irányában fennálló párhuzamai nem véletlenszerűek, hanem 98%-os a valószínűsége annak, hogy a két zenei rendszer között genealógiai kapcsolat áll fenn. A 2014-es expedíció az eddigieknél is nagyobb számú dallampárhuzamot, sőt több esetben szinte dallamegyezéseket hozott a felszínre. Ezek az eredmények egyrészt arra hívják fel a figyelmünket, hogy az első, ilyen irányú vizsgálatokat végző szakemberek (Kodály Zoltán 1917, 1937, Bartók Béla 1924, Vikár László 1955-től, stb.) a türk népek kulturális örökségében jó érzékkel és helyesen ismerték fel a magyar népzene rokonságát. Másrészt arra is rámutatnak, hogy a Kaukázus északi előterében élő népek folklórja számos további, eddig feltáratlan adalékot tartogat a magyar tudományosság számára, melyek dokumentálása a témával foglalkozó szakembereknek sok munkát adhat a jövőben is.” http ://www.arpad.btk.mta.hu/ images/aktuális/2015_02_06_Agocs/2015_02_06_MOT_elodas_Agocs.pdf-. 88 Györfíy 1993, 54; Mátéfíy 2013, 33; Agócs 2016, 128-135. 89 Ld. pL: Vargyas 1959, 5-73.; Fettich 1959, 33-48; Csemegi 1960, 323-348.; Tompos 1973, 95-125; Kovács-Lovag 1980; Apor 1980, 390.; Tardy 1988; Tompos 1996; Helilov-Nyitray 2008; Németh 2013, 37-44; Németh 2017, 62-71; Németh 2019, 56-73. 90 M. Lezsák 2017c, 51-66. 91 Novicsihin-Lezsák-Gáll 2017, 67-88; Lezsák-Novichikhin-Gáll 2018, 143-168; HoBmmxmi-M.Jle^aK-Fann 2019, 207-217. 2. Napjaink régészeti kutatásai Erdélyi István észak-kaukázusi kutatásai óta eltelt mintegy 50 év után, 20lótól Gáli Erwin régésszel együtt éves rendszerességgel végzünk helyszíni kutatásokat a Kaukázus északi területén. Célunk a Kárpát-medencei honfoglaláskori leletanyag észak-kaukázusi párhuzamainak felgyűjtése és dokumentálása, amit 18 helyi nagyváros múzeumában végeztünk el,90 majd a legfontosabb leletek publikálását az oroszországi kutatókkal együtt megkezdtük.91 A legközelebbi párhuzamok többsége az Északnyugat-Kaukázus térségében lévő lelőhelyekről került elő (1. ábra). 212
