Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
M. Lezsák Gabriella: A magyar őstörténet kaukázusi forrásai
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET KAUKÁZUSI FORRÁSAI Péter szerint a további vizsgálatok azért is szükségesek, mert a Kubán-vidékén élő „[...] adigéknek (kabardok) a honfoglaló magyarokhoz nagymértékben közelítő antropológiai arculata van. [...] A magyar nép őstörténetének szempontjából felettébb fontosnak tűnik - az oszétek mellett - az egymással rokon észak-kaukázusi népek: adigék (beleértve a kabardokat is), ingusok és csecsének, valamint talán még a dagesztáni nyelvek tanulmányozása.”72 72 Veres 1985b, 120. 73 Tóth 1965, 140, 142-143. 74 Tóth 1965, 142. 75 Bakay 1998 7-58; 1999, IV-V; 2005, 93-114. 76 Bakay 2005, 317-318. 77 Bakay 1999, IV. Tóth Tibor antropológus saját, keleti kutatóútjai alapján vélte úgy, hogy „az őshazát nem az Urál hegység térségében kell keresni, mivel a honfoglaló magyarság és a Nyugat-kazahsztáni, illetve az Azovi-tenger melléki (szarmata kori) sírleletek alapján az arckoponyák morfológiai változásainak aránya jelentős mértékben megegyezik.”73 A rendelkezésre álló leletek alapján azt is megállapította, hogy „a honfoglaló magyarság embertani kialakulásának folyamata eltérő az Urál melléki ugor csoportokétól.”74 Hasonlóan látja a kérdést Bakay Kornél régész-történész is, aki évtizedek óta több, a magyarság őstörténetével foglalkozó könyvében hangsúlyozza a Kaukázus térségének fontosságát.75 Bakay úgy véli, hogy a magyarság Közép-Ázsiában, a Kaszpi-tó keleti partjainál alakult ki, ahonnan fokozatosan terjeszkedett a Kaukázus északi előterébe és a Fekete-tenger északkeleti partvidéke felé. Nézeteit főként Tóth Tibor antropológus kutatásaira alapozta, és azt is hangsúlyozta, hogy a magyarságnak „nagylélekszámú, jelentős népnek kellett lennie, hiszen másképpen réges-régen beolvasztották volna [...] a környező népek”.76 Bakay közreműködésével valósult meg 1999-ben Bendefy László kaukázusi őshazáról szóló kötetének reprint kiadása is. A könyv előszavában Bakay arra is rámutatott, hogy a kaukázusi alán emlékanyagban egyre több a magyar párhuzamok száma. Utalva a magyarság csodaszarvasmondájára - amely szerint eleink szoros etnikai kapcsolatba kerültek az alánokkal -, e régészeti jelenség vizsgálatát a jövőbeli kutatások egyik fontos feladatának tartja.77 209
