Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
M. Lezsák Gabriella: A magyar őstörténet kaukázusi forrásai
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET KAUKÁZUSI FORRÁSAI jedt észak felé, valószínűleg az alsó Don vidékéig”.63 Czeglédy Károly nyelvész 1945-ös összegzése szerint „a magyarok ungar neve alapján valóban a legkövetkezetesebb arra gondolni, hogy a magyarok valaha beletartoztak az onogurok birodalmába. Az onogur-magyar, illetőleg kazár-magyar kapcsolatokat pedig a legtermészetesebben egy maeotismenti magyar őshaza feltevésével magyarázhatjuk. Ezt erősen támogatja a magyar nyelv alán jövevényszavainak a bizonysága. Sajnos, ebben a kérdésben a kutatás [...] megállt. A kaukázusi haza többi bizonyítékai közül nyelvünk déli átvételére mutató török jövevényszavai érdemelnek első sorban figyelmet. A Hunor és Magor-monda is értékes bizonyítéka [...] a magyarok kaukázusi tartózkodásának. A magyarságnak talán régészeti nyomai is maradtak a Kaukázus előterében.”64 63 Zichy 1926, 184. Hasonlóan látta G. Vernadsky is (Vernadsky 1957). 64 Czeglédy 1945, 53. 65 Hóman 1985. http://mek.niif.hu/07100/07139/html/0011/0006/0013-409.html . Hóman Bálint történész is hasonló következtetésre jutott: „A magyar krónikás hagyomány szerint a magyarok ősei a doni Magyarország-Dentumogeria, Dentia-földjéről jöttek az új hazába. Ugyanez a hagyomány tartotta fenn az Árpád-háznak az ősi alán és bolgár kapcsolatokat ismerő eredetmondáját. Az őshazát e források egybehangzó vallomása alapján mindenesetre a Don vidékén kell keresnünk. Vita csak afelől lehet és van is, vajon attól keletre vagy nyugatra éltek a magyarok ősei. Ezt is eldöntik maguk a források. »A déli határukon húzódó nagy hegység« csak a Kaukázus lehet, s e vidékre - a Don-Kubán közére utal - Alánia és Kazária szomszédsága is, valamint a császári írónak az a megjegyzése, hogy »Perzsia felé laktak«. Ez magyarázhatja csak meg, miképpen menekülhettek a besenyők támadása elől később is Kuma vidékén élő töredékeik Perzsia felé. A 9. századi magyar őshaza - ezek szerint - a Don és Kubán közén volt, ahol a 6. század derekán uturgur őseink éltek, az egykori Onogoria területén.”65 Többször érintette a témát Vásáry István turkológus is. Szerinte a magyar nyelv bolgár-török jövevényszavainak tetemes mennyisége arról tanúskodik, hogy a bolgár és a magyar nyelvek hosszú évszázadokon keresztül egymás mellett fejlődtek, már csak emiatt is kizárható a Volga-vidék, mint magyar őshaza. Vásáry véleménye szerint a bolgárok, a magyarok egy részével együtt, az írott 207
