Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)

Gáll Erwin – Fülöp Réka: A Kárpát-medencei honfoglalás kor régészeti kutatásának stádiuma. Régészeti források alapján levonható következtetések

A KÁRPÁT-MEDENCEI HONFOGLALÁS KOR RÉGÉSZETI KUTATÁSÁNAK...

tői - közti különbségek azt mutatják, hogy ezek általánosító modellekkel nem magyarázhatók, ezért alapvető lenne a mikroregionális eltérések kutatása. E temetőket a jövőben elsősorban belső összefüggéseikben, kontextusaikban és mikoregionális kapcsolataik alapján kellene vizsgálni, és csak a kutatás második szakaszában Kárpát-medencei összefüggéseikben. Ugyanakkor számos temetőt ismerünk, amelyet a 9. században kezdtek el használni, de a temetkezések a 10. században is folytatódnak: ezek azonban a medence peremterületeiről ismertek.24

Alacsony számuk ellenére is elgondolkodtatóak ezek a fegyver és ló nélküli nagy sírszámú temetők.

24 Ezeknek listáját és makrotopográfiai elterjedésüket ld.: Gáli 2019, 318, 3. térkép.

25 Gáll-M. Lezsák 2018, Fig. 7-9.

26 Ld.: Gáli 2019, 118., 120-121. kép.

27 Ld.: Gáli 2019, 113., 121. kép.

4. A

különféle tárgykategóriákon végzett tipokronológiai elemzések alapján a presztízs jellegű leletanyag kárpát-medencei É D-i irányú lépcsőzetes elterjedését dokumentálhatjuk. A tarsolylemezek esetében készített szeriációs módszert is felhasználó időrendi elemzésünk azt egyértelműsítette, hogy gyakorlatilag a 10. század első felében mindössze a Felső-Tisza vidékéről származó tarsolylemezeket tudjuk a század első felére keltezni. Hasonló megfigyeléseket tehettünk az arany- és ezüstszerelékes szablyák, veretes tarsolyok elterjedési tendenciái kapcsán is. Ez arra utal(hat), hogy a Kárpát-medencében az elsődleges elosztási, disztribúciós csomópont a Felső-Tisza-vidék régiójához köthető.

25

26

5. Ha

a presztízsjellegű tárgyak elterjedése kapcsán egyértelműen mindössze egy, a felső-Tisza-vidéki hálózati csomópont figyelhető meg, az egyszerűbb tárgyaknak ítélhető vasszablyák esetében legalább 5 csomópont észlelhető az elterjedési térképeken, míg a veretes övék egyenletesen elárasztják a Kárpát-medencét. Esetükben azonban a teljes leletanyagot elemző kronológiai vizsgálat mai napig fennálló hiányában, egyelőre ezt ilyen módon nem lehet kijelenteni. Az viszont könnyen észrevételezhető, hogy a legnagyobb koncentráció esetükben is a Felső-Tisza-vidék mellett, a Tisza középső szakaszánál, a Körösöknél és a Marosnál dokumentálható.

27

177