Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Gáll Erwin – Fülöp Réka: A Kárpát-medencei honfoglalás kor régészeti kutatásának stádiuma. Régészeti források alapján levonható következtetések
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS ki, mint pl.: Karos, Kenézlő, Rakamaz, Tiszaeszlár, máshol csupán szórványosan fordulnak elő (Id. pl. az erdélyi-medencei Kolozsvár-Zápolya utca esete, ahol a IL, III. és a IV. típus is előfordul). A lószerszámos temetkezéseket tekintve (I. csoport) megfigyelhető, hogy már a 10. század elején is megjelenik, habár szélesebb körben való elterjedése legfőképp a század második felére jellemző.17 17 Bálint 1969, 112. 18 A fogalom a Fettich Nándor „tarsolylemezes kör” az anyagi kultúrára széleskörűbben alkalmazott változata. Ld. Fettich 1937, 23-26. 19 Ld. a 17. jegyzetet. A lovastemetkezések több típusának használata egyértelműen kulturális, mentalitásbeli heterogenitásra utal, és főként a század első két harmadára adatolható, illetve feltehetően az akkulturációs folyamatok kiszélesedésével a 10. század második felére egységesülő aspektust mutat. Következtetésképpen a század végéig e lovastemetkezések I. és II. csoportja marad gyakorlatban, illetve csak e két forma fordul elő egyenletesen az egész Kárpát-medencében. Érdekes és fontos kronológiai jelenségnek tarthatjuk még azt, hogy a lovas sírok többségében körte alakú kengyelek kerülnek elő, míg a 10. század második felétől megjelenő trapéz alakú vállas kengyelek a síroknak kevesebb, mint egynegyedében fordulnak elő. Következtetésképpen, ha az elsődleges jellegzetességeiket vesszük figyelembe, akkor az úgynevezett „klasszikus” 10. századi magyar lovas-fegyveres temetőhorizont sírjait körülbelül négy (2 + 2) csoportra különíthetjük el: A.l. gazdagabb, az úgynevezett „lemezes kör” férfi sírok:18 arany- és ezüstszerelékes szablyák, tarsolylemezek, veretes tarsolyok, veretes övék, véretekkel díszített kaftánok, lószerszámdíszítmények; A.2. férfi sírok: egyszerű szablyás, íj as, sokszor balta melléklettel, a ló különböző részeivel, illetve lószerszámokkal, amelyek a kantár és a nyereg sírban való jelenlétét jelzik; B.l. egyszerűbb ruházatban eltemetett nők (gyöngysorcsüngős fülbevaló, öntött haj fonatkorong), akik sírjában viszont megtalálhatók az úgynevezett rozettás lószerszámok, amelyeknek egy része korai temetkezés; B.2. az úgynevezett „lemezes kör” női jellegzetességű sírjai: aranyozott ezüst lemez haj fonatkorongok, ezüst öntött kaftánveretek, a temetkezések több-19 174
