Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)

Sántha Attila: Az al-dunai „szkíta” nevű népről (813–1091 között)

AZ AL-DUNAI „SZKÍTA" NEVŰ NÉPRŐL (813 - 1091 KÖZÖTT)

levő területeket jelenti időtlen időktől fogva11

),

hogy pontosan meddig, nem tudni.

11 Hogy egy tetszőleges példát hozzak erre, egy 12. század közepéről származó szöveg, a Timarion a thesszaloniki Szent Demeter-ünnepről szólván leírja, hogy zarándokok jönnek oda mindenhonnan, a moésiaiak mindenféle nemzetségei az Isztroszig és Szkítiából. Az FHDR kiadói joggal jegyzik meg, hogy Szkítia a Duna túlsó (bal) partján levő területet jelenti (FHDR III: Timarion, 185)

12 Leo

Grammaticus 1842,

345-346.

13 FHDR II, Simeon Magister,

631.:

„Bulgarii i-au luat

pe toti

prizonieri(i din Adrianopole) ín numár mare

si íntreaga

lor

pregátire

de

rázboi,

apói i-au colonizat ín Bulgaria

de

dincolo de fluviul Istru”.

14 Madgearu 1997,159: „La nordul Dunárii, ín Muntenia,Bulgaria

stàpânea

mod

sigur

o

regiune, la inceputul secolului al IX-lea. acolo au

fost deportati,

in

813, cei 12.000 (sau40-.000, dupa unele

surse)

de

prizonieri luati de bulgari din Adrianopole. Regiunea, denumità

de

sursele bizantine „Bulgaria de dincolo de

Dunáre

” a fost amplasata

de

unii

cercetàtori

in

Bugeac (deci, vechiul Onglos) dar

este

mai probabila

situarea lui

in

sudul Munteniei.”

15 Madgearu 1997, 160.

A Scriptor

Incertus [de

Leone Armenio]

főszövegében,

12

valamint Simeon Magisternél13

a 813-as évnél van szó arról, hogy az Adrianopolisból elvitt foglyokat a Dunán túl levő Bulgáriába viszik, és ott telepítik le. Alexandru

Madgearu ezt az információt járva körül megállapítja, e foglyokat Munténiába vagy a Budzsákba vitték.14

Ügy tartja, a bolgárok a 8. század vége felé foglalták el a területet, mivel Sión várát is ekkor építik, aminek értelme az lehetett, hogy az avar támadások elleni védelmet szolgálta. Madgearu szerint az avar fennhatóság a mai Munténiában/Moldvában csak 680-ig (Aszparuh bolgárjainak megjelenéséig) tartott.15

Eszerint 680 és 804 között (esetleg pár évvel még ezután is) egyfajta független államszerűség lehetett az Al-Duna bal partján. Hogy ez mennyire lehetett így, a végletes adathiány miatt ma már nemigen lehet megállapítani.

Összefoglalva: a 9. századi adatok azt mutatják, hogy Bulgária 804 után, 813 előtt elfoglalja a Duna bal partját (Havasalföldet, Moldvát /annak déli részét/ és a Budzsákot), vagy az avarok bukása után hozzájuk csatlakozik az ottani, szkítának nevezett nép, amely a Duna bal partját, Szkítiát lakta. Ennek következménye az, hogy a bizánciak néha szkíta néven nevezik a bolgárokat (a rész neve jelenti az egészet: pars

pro

toto).

147