Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Szabados György: A magyar őstörténet mint történettudományos kérdés
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET IVI I N T TÖ R T É N E T T U D O IVI A N YO S KÉRDÉS tartó szoros kazár szövetséget is köt Levedi korához;36 mármost ez az időszakasz a Kazár Kaganátus felemelkedésétől, a 630-as évektől,37 a 819/820 körül született Álmos előtti nemzedékig,38 két évszázadon belül bármikor elképzelhető. És ez a bizonytalanság határozza meg a DAI által rögzített magyar szétválás keltezését. Ha e bizánci forrásunk helyesen kapcsolja a nyugati néprész Etelközbe vándorlását Levedihez, akkor erről sem tudunk semmi közelebbit mondani annál, mint hogy a 600-as évek első felétől a 800-as évek elejéig számolhatunk végbemenetelével. 36 DAI, 170-171. 37 Golden 1990, 264. 38 Szentpétery, SS Rer Hung I, 38. Anonymus ezen adata nagyságrendileg mindenképpen helytálló, hiszen Álmosnak 895 körül Árpád fia Levente személyében hadsereg vezetésére alkalmas unokája volt. DAI, 176-177. 39 Bendefy 1942, 22-63, 213-221. Arról sincs fogalmunk, hogy a nyugatra (előbb Etelközbe, majd a Kárpát-medencébe) és a keletre, Perzsia vidékére (a Kaukázus északi előterébe, a Kuma folyóhoz)39 vándorolt néprész milyen létszámarányt képviselt. Annyi bizonyos, hogy a magyar etnikum mindkét említett fele elég jelentősnek érezte a másikat ahhoz, hogy folyamatos összeköttetést tartsanak fenn, ami még a X. század közepi Bizáncban is hírértéket képviselt. Az ekkor keletkezett DAI ebbéli közlését bátorságosabban lehet elhinni, mint az imént ecsetelt „történészkedését”, mert ez az adata a kútfő eredeti rendeltetéséhez híven diplomáciai természetű. E magyar-magyar kapcsolattartás XI-XII. századi fejezeteiről nincs adatunk. A keleten maradtak emlékezete csak az 1230-as években sarkallt cselekvésre közép-európai magyarokat. Ám ekkor a Magyar Királyságból kiinduló út egy másik keleti Magyarországba vezetett. 1237-ben Riccardus Domonkos-rendi szerzetes egy bizonyos Ungaria Magna dolgáról és rendtársainak viszontagságos útjairól írt jelentést. „A keresztény Magyarok Történetében azt találták, hogy van egy másik, Nagyobb Magyarország (Ungaria maior), ahonnan a hét vezér népével együtt kiköltözött, hogy lakóhelyet keressen magának, minthogy földjük a lakók sokaságát eltartani nem tudta. Miután sok országon áthaladtak és pusztítottak, végül elérkeztek arra a földre, melyet most Magyarországnak neveznek, akkor pedig a 119
