Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Török Tibor: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe
HOGYAN ILLESZTHETŐK A HONFOGLALÓK GENETIKAI ADATAI AZ EDDIGI... HOGYAN ILLESZTHETŐK A HONFOGLALÓK GENETIKAI ADATAI AZ EDDIGI TÖRTÉNETI KÉPBE? TÖRÖK TIBOR ABSZTRAKT: A hazai archeogenetikai kutatások eddig elsősorban a 10. századi honfoglalókra összpontosultak. A három laboratóriumból származó adatok egybehangzó képet mutatnak Árpád népéről, akik ázsiai és európai eredetű sztyeppéi nomádok keveredéséből származhattak. Genom és fenotípus adataik a kétféle eredetű népesség nem túl régi keveredésére utalnak, ami több eltérő etnikum szövetségét sugallja. Ez jól beleillik a vérszerződésből következő történeti képbe. Apai és anyai vonalaik összetétele legnagyobb hasonlóságot mai török népekkel (tatár, baskír, üzbég) mutatja, ami megfelel a történeti forrásoknak. A honfoglalók csekély mértékben (3-5%) járultak hozzá a mai magyarok összetételéhez, tehát genetikailag nem azonosíthatók a mai magyarokkal. Előzetes adataink szerint a 10-12. századi köznépi temetők az elittől eltérő népességet rejtenek, és mai európai népekhez, lengyelekhez, horvátokhoz, olaszokhoz, magyarokhoz hasonlítanak, vagyis valószínűleg korábban helyben lakók lehettek. A korábbi hipotézisek közül adataink azt támogatják, mely szerint a honfoglalást viszonylag csekély létszámú fegyveres elit hajtotta végre, amely nálánál jóval számosabb magyarul beszélő helyben lakó népességet szervezett állammá. KULCSSZAVAK: Honfoglaló magyarok (Árpád-magyarjai), archeogenetika, etnogenezis 11
