Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Szabados György: A magyar őstörténet mint történettudományos kérdés
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS hatolni ezen az idegen szellemi szűrőn, ekképp helyet és túlélést biztosítottak maguk számára a pergamenlapokon. További bizakodásra ad okot, hogy az újabb kutatás szerint a történeti narratív emlékezet mintegy hét nemzedéket fog át, ami akár két-három évszázadot jelenthet, sőt még hosszabb időt.17 Ebből adódóan a dinasztikus és az etnikus eredethagyomány tekintetében régi gesztáink, krónikáink forrásértéke nagyobb, mint azt a némelykor túl szigorú filológiai kritika vélte. 17 Sudár 2007; Hoppál 2014. (Különösen A mítosz mint emlékezet és Az Attila-mítosz keleti párhuzamai című tanulmányok. Uo. 7-22, 103-122.) Mindez azt a „hagyománybarát” felfogást erősíti, amely hosszabb, nemzedékeken átívelő történelmi emlékezethatárral számol. Hóman 1925b, 52; Szabados 2011, 330-340. 18 Kiinduló irodalom gyanánt 1. Kovács-Veszprémy 1996; Olajos 2003; Farkas 2014; Veszprémy 2014. 19 László 1978, 10. 20 Bálint 2006, 295. Ám addig, amíg a feledtetés és az emlékezet egymással viaskodó erői színre nem léptek historiográfiánkban, a korai magyar múlt (közel) egykorú elbeszélői kizárólag idegen - muszlim, bizánci, szláv, nyugat-európai - írástudók voltak, ezért feljegyzéseik a külső szemlélő álláspontját, előítéleteit tükrözik. A források eltérő rendeltetéséből (oknyomozó történet vagy diplomáciai mű) fakadó műfaji különbözőség tovább tarkítja a képet.18 Ezek a forrástani körülmények jelölik ki az alábbi gondolatmenet mozgásterének határait. Esetrajzolat - „Szkítia három tartománya” Noha a magyarok csak a IX. század első felétől különíthetők el másoktól, de ez nem jelenti azt, hogy azelőtt nem léteztek volna. Éppen csak más nevek alatt keresendők, sőt valószínű, hogy a rájuk használt csoportjelölők (pl. hun, avar, szabir, onogur, turk) nem mind ugyanarra a „magyar” népre vonatkoztak, hanem egy-egy összetevőjére.19 A kora-középkori népek kialakulása több szálon futó cselekménymenet volt,20 ekként a különböző hiteles források, ha nem is mindig egyeztethetők össze, de jól megférhetnek egymással. Például a magyar 114
