Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Szabados György: A magyar őstörténet mint történettudományos kérdés
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS Az esettanulmányul választott jelenség, „Szkítia három királysága” ily módon lett lejegyezve a krónikáinkban: „A szkíták országa területileg egységes, ám kormányzás tekintetében három tartományra oszlik, úgymint Bascardiára, Dentiára és Magoriára.” Összevetve külföldi írott forrásadatokkal ez a szöveg annak emlékét őrizte meg, hogy több évszázadon keresztül három magyar etnikai tömb is élt, egymástól elkülönülten. KULCSSZAVAK: magyar etnogenezis, tudományágak és kutatási módszerek, középkori magyar történetírás. ABSTRACT: Hungarian prehistory as a question of historical science. The research of the Hungarian origin has been started in the beginning of the historical writing in Hungary. The first Hungarian history, the so-called “ancient gesta ” (ca. 1060) could have contained certain elements of the Hungarian origin myth; other elements were recorded later. Hungarian critical historiography gaining scientific value explored foreign source materials (written mainly in Latin and Greek) on Hungarians and their predecessors in the 17th-18th centuries. Several disciplines emerging in the 19th-20th centuries (comparative linguistics, archaeology, ethnography, anthropology, archaeogenetics) were also involved in the interpretation of the prehistory. Thanks to their arsenal, more and more details of the complex reality of ancient times have been revealed, but conclusions transgressing methodological limits, contradictory arguments and dogmatic misleads have hindered scientific progress. As political, cultural phenomena (e.g. people, state, nation) are named and interpreted (e.g. migration age, steppe state, patrimonial kingdom) by historical science, basically it is the task and obligation of historians to draw prehistoric conclusions, thus we speak about a question of historical science. By the 21st century, research of prehistory has significantly surpassed the capacity of the individual researcher, thus it requires the widest possible interdisciplinary cooperation. Nevertheless, the historical science can be renewed within the frame of its own scientific methods, too, by reinterpretation of old sources. The case-study of “three kingdoms of Scythia” can be read in the Hungarian chronicles this way: “in fact the Scythian realm has a single border, but 108
