Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola rektori tanácsülései, 1940-1941 (1-a-35)

1940. december 20. / Rektori Tanácsülés - Napirend előtt: betegszabadságon lévő tanár helyettesítése - Napirend előtt: leiratok személyi ügyekről - Napirend előtt: altiszti egyenruha beszerése - Alakrajzi tanszék betöltésének ügye - Felterjesztés rajzi szakfelügyelet ügyében - Főtitkári jelentés rajzi szakfelügyelettel kapcsolatban - Modelldíjak felemelése - Miskolci művésztelep kiállításának elszámolása - Női tanársegéd ügye - Főiskola telefonhálózata - Bajza utcai kerámiai égető felállítása - Kiállításra beszerzett keretek - Ifjusági Kör kérvénye - Ifjusági egyesületek jelentéstételre szólítása - Bucaresti akadémiát végzett hallgató továbbképzősként való felvételét kéri - Hallgatók értékeik eltűnését jelentették - Falusi Mihály szobrász-kőfaragó ügye - Fűtőanyag és élelmiszer beszerzési nehézségek

mutatkozó megtakaritás terhére altiszti egyenruhát szőrözhesse* bej ezen

egyenruhái»* művészeti szempontból megtervezendők s a tervek jóváhagyás végett a V.K.M.-hez feltefjesztendők.

A Tanács a leírató örömmel veszi tudomásul*« újból felkéri líeyer Antal r.tanárt a terveknek magyaros való mielőbbi elkészítésére.

Áttérve a napirendre ismerteti az elnök a 7.K.M. 21.262/1940 számú

> lei rátát, amely ben a főiskola üresedésben levő alakrajzi tánszékének betöltésére vonatkozó javaslatot sürgősen kívánja.«

Ennek kapcsán bejelenti, hogy a aektori Tanács által a javaslatit®'*®8re kijelölt albizottság vonatkozó jelentése elkészült,ezt egész terjedelmében felolvassa. A javaslat lényege az, hogy a bi> zottság munkáját teljes felelőssége tudatában és mindenben a legfelsőbbfokú művészeti oktatást képviselő főiskola érdekelt tekintve s lemérve az összes számbajővő szakszerek művészi és emberi értékeit

s várható beilleszkedésük mikéntjét a főiskola tanári karába,alapos megfontolás után hozta meg javaslatát.

Ehhez képest az aalbizottság elsősorban ésVBeíyen Bemáth **urél festőművészt ajánlja, aki kiváló egyéniség,európai műveltségű és látókörű^ tisztelet* re és bocsűléare méltó egyén s mint ilyen mindenki előtt jöhet tekintetbe.«