Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola rektori tanácsülései, 1937-1938 (1-a-32)

1938. január 10. / Rektori Tanácsülés - Napirend előtt: Szerv. Szab. 43.§-ára való figyelemfelhívás (az ülésen elhangzottak hivatalos titokként kezelendők) - Főiskola műtörténeti tanszék betöltésére vonatkozó javaslatok, észrevételek - Benkhard Ágost indítványozza Kampis Antal jövőbeli alkalmazását - Főtitkár jelenti: a Főiskola Ifjúsági Körének elnöke "Uj Figura" c. félévi 1 számmal lapot indítana - Elnök bejelenti, hogy a Népművelési Bizottság jan. 21-én tanulmányi kirándulást tervez a festő és szobrász osztályokba - Rektor bejelenti, hogy jan. 11-én a pesti Vigadóban olasz és magyar-olasz egyesületek ünnepélyt tartanak

letet jelentsen. Ilykép bár a Bizottság a legteljesebb objektivitással méltatta jelentésében Genthon István tudományos érdemeit,mégis úgy vélif hogy -ergonban- nevezettnek minden tudományos munkássága nem ad annyi garanciát az itteni mütörténeti tan* T

szék helyes ellátására nézve, mint egy művészi nevelésben részesült s e mellett tudo/ , , ' ^ / /v

mányosan és előnyösen képzett, művészi vénával biró jelölt, aki majd a saját élményein keresztül szlóI fiatalságunkhoz az ő nyelvükön és az ő értelmiségükhöz, i. főiskola iránti nagy szeretet, a kivánalmak alapos megfontolása, valamint a jövő iránti felelősség érzetből folyó lelkiismeretesség vezette a Bizottságot kritikájában* Senki érzékenységét nem volt szándékában a Bizottságnak megbántani, kötelességszerüen csak a .Főiskola érdekeit

i.

nézte s igyekezett, az adott rövid idő alatt, az egyébként munkásságuk révén már előttük is ismert pályázókat lelkiismeretesen elbirálni* Ha Molnár Brnő jellemzésében a Bizottság talán többet adot^ez is kizárólag csak fentiekből folyik, természetes is, hiszen a Bizottság tagjai őt jól ismerik, mint a Főiskola neveltjét s épen ezért kiismert képességei alapján, figyelembevéve a Főiskola speciális szempontjait, benne látta azokat a tanitó értékeket, amelyek Lyka Károly működését minden más tanári működés főié emelik, s amelyek lelkiség, a hallgatósággal való kapcsolat, megérzések, és megértés tekintetében a műtörténet itteni előadásában oly annyira nél-