Kiss József Mihály: A Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltára. Repertórium (1845) 1871-1996 - Dokumentumok a képzőművészeti felsőoktatás történetéből II. 1875-1949 (Budapest, 2001)

Dokumentumok a Magyar Képzőművészeti Egyetem történetéből 2. rész 1875-1949

rendelet a négyéves beosztású iskolának nem való. Ennek élére egy áldozatkész ember kel.

A két intézmény egybekapcsolására megvan ma is, ami a közös oktatást illeti, az részint órarendbeli megoldás szempontjából tarthatatlan volt a múltban, másrészt az összekeverés révén előálló műveltségi különbség aligha lesz a tanárság javára, mert a diploma kisebbítésére vezet az, ha kevert, nem mind érettségizett és oklevéllel bíró egyének miliőjében folyik a tanítás. A továbbképzésre a lehetőség meg volt mindkét intézménynél.

Ami a szabad tanárválasztást illeti tekintetben, nem látja az okot, hogy miért egyedül az alakrajznál adassék ez meg. E választásnak az lehet a következménye, hogy azt a tanárt favorizálja a hallgatóság, aki könnyebben veszi tárgyát, tehát vagy túl sok, vagy túl kevés lesz egy tanár növendéke.

Ő a maga részéről szükségesnek tartja, hogy a fent vázolt reformgondolatok világosan felfektessenek ne csak szóval, hanem rajzilag is azaz positiv formában kell kidolgoztatni, akkor aztán érdemlegesen hozzászólhat.

Erdőssv Béla csatlakozik Kovách Géza felszólalásához s felemlíti, hogy a főiskolán hiányok vannak így igen üdvös lenne a technikai anyagismeretekre vonatkozó előadásokat felújítani, illetve állandósítani.

Várdai Szilárd előadja, hogy annak idején foglalkozott a főiskola autonómiájának kérdéseivel, részletesen ki is dolgozta azt a gyakorlat alapján. Ezen tervezetben külön autonómiát gondolt a Rajtanárképzőnek, a képzőművészeti akadémiának és a két főiskola adminisztratív szervének is, azonban a tantestület nem foglalkozott vele, így levette a napirendről.

A külön tagolt organizációval bíró Benczúr féle mesteriskola megszüntetésére vonatkozólag Bottka

97