Kiss József Mihály: A Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltára. Repertórium (1845) 1871-1996 - Dokumentumok a képzőművészeti felsőoktatás történetéből II. 1875-1949 (Budapest, 2001)

Dokumentumok a Magyar Képzőművészeti Egyetem történetéből 2. rész 1875-1949

Jelen viszonyok mellett véleménye szerint egyik iskola sem vállalkozhat arra, hogy az egyetem hallgatóit befogadja, s nem hivatása az, hogy külön tanfolyamokat létesítsen. Nincs joga az egyetemnek, ha szüksége van a rajz oktatására, hogy eme hiány pótlását más intézetre hárítsa s ez a törekvés távol is áll az egyetemtől. Nem tartja helyesnek ezt azért se, mivel a szóban forgó mindkét intézmény más, magasabb követelményeket állít fel, holott az egyetemi rajzoktatás csak azért szükséges, mivel a hallgatók semmit, vagy keveset rajzoltak előzőleg.

Üdvözli dr. Pasteiner Gyula egyetemi tanárt, hogy eme eszmét - felfogva annak fontosságát és létesítésének szükségességét az egyetemi karok elé terjesztette.

Kéri, hogy fogadja el a magas minisztérium az egyetem óhaját. A megoldás módját az egyetem saját szükséglete szerint válassza.

Dr. Pastenier Gyula teljesen osztja Erdőssy Béla jelentésében foglalt nézetét. Hibás álláspontnak tartja azt, ha a minisztérium az egyetem rajztanításában művészi árnyalatot is lát. A természettudományi tanszékek érezték első sorban a rajz hiányait s felkérték őt indítvány tételre, amit a karok egyhangúlag elfogadtak. Szerinte tanmenete, célja akár melyik intézetnek egészen más.

Az egyetemen szerinte a cél az, hogy az illető hallgató improvizálva képes legyen valamit tudományos célokra esetleg táblán ábrázolni. Szükségesnek tartja, hogy a főiskola hangsúlyozza még azt is, hogy a középiskolák jórészt összes tárgyai tanításánál szükséges bizonyos fokig a rajztudás.

Várdai Szilárd hozzáfűzi, hogy művészi irányú rajzoktatás tekintetében eddig is nyitva állott a főiskola kapuja az egyetem hallgatói előtt. Az egyetem feliratában határozottan tanszék felállítását kérte a minisztériumtól, de a művészeti ügyosztály ezt máskép

85