Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1984 (Budapes, 1986)
A szekciók ülésein elhangzott főbb előadások - Ifjúsági könyvtáros szekció - Dr. Cravero Róbertné: Az egyetemi hallgatók szakirodalmi információellátása a közgazdasági egyetemi hallgatók körében végzett felmérés tapasztalatai alapján
katalógusokat azért részesítik előnyben, mert az ebben talált szakirodalmat azonnal kölcsönözhetik, vagy elolvashatják a könyvtárban, esetleg le is másoltathatják. Csak igényes tudományos feladat megoldásához (TDK, vagy szakdolgozat) lépik túl a könyvtár kereteit, vagy olyan témák feldolgozása esetén, melyekhez nem találnak elegendő szakirodalmat a könyvtárban. (Pl. ipari technológia szakos hallgatóink nem nélkülözhetik a műszaki könyvtárakban található információkat.) A közgazdász hallgatók katalógus-használatának nagy mértékét magyarázza, hogy a könyvtár katalógushálózatából 1982-ig nemcsak a könyvekre vonatkozóan szerezhettek információt, hanem a folyóiratcikkekre, kéziratokra, fordításokra vonatkozóan is. Szakkatalógusainkból a közgazdasági fogalmakra, jelenségekre, összefüggéseikre, az egyes ágazatok gazdasági kérdéseire, földrajzi területek szakirodalmára vonatkozóan tájékozódhatnak. A folyóiratfeldolgozás mértékét jellemzi, hogy a könyvtár nyelveket tudó közgazdászai évente 15—18.000 hazai és külföldi folyóiratcikket dolgoznak fel és elvégzik tematikus feltárásukat. E munka alapján készülnek a könyvtár dokumentációs és referáló kiadványai: A tájékoztató a külföldi közgazdasági irodalomról B. (1982. óta részletes tárgymutatóval ellátott) havonta megjelenő bibliográfia, mellyel a könyvtárat fel nem kereső, potenciális felhasználók részére is szeretnénk biztosítani, hogy lépést tarthassanak a külföldi szakirodalommal. E 'kiadvány ugyancsak havonta megjelenő A szériája annotációkat tartalmaz a legfontosabb külföldi közgazdasági cikkekről, könyvekről. A magyar közgazdasági irodalom bibliográfiája c. kiadványunk egy év hazai közgazdasági munkáiról tájékoztat; megjelentetésének meggyorsítását tervezzük a közeljövőben. Kiadjuk az egyetemen készült doktori értekezések bibliográfiáját, az egyetemi oktatók munkásságáról készült bibliográfiát stb. A továbbiakban azt vizsgáltuk, milyen dokumentumfajtákat kerestek hallgatóink. A megkérdezettek többféle dokumentumtípust használtak: az olvasók 95%-a keresett könyvet, 74%-a folyóiratcikket, 34% kéziratokat (disszertációt, fordítást, TDK-dolgozatokat stb.) Különösen nagy jelentőségük volt a folyóiratcikkeknek akkor, amikor a hallgatók olyan témáról kerestek szakirodalmat, amelyről még nem készülhetett összefoglaló mű, még nem jelenhetett meg könyv. Megvizsgáltuk a felmérésben azt is, hogy milyen mértékben befolyásolta a hallgatók nyelvtudása a rendelkezésre álló szakirodalom felhasználását. A megkérdezettek 40%-a csak a magyarnyelvű szakirodalmat tudta használni. Angol nyelvű irodalmat tud az olvasók 37%-a, oroszt 28, németnyelvűt 21%-a tanulmányozni. Ez a helyzetfelmérés is alátámasztotta, hogy a nem nyelvigényes szakokon is erősíteni kell a nyelvi képzést. A nyelvtudás kérdéséhez kapcsolódik a fordítások iránti igény felmérése. A megkérdezetteknek alig 20%-a igényelne fordítást és a nyelvtudással nem rendelkezőknek alig fele. Ezt az alacsony igényt talán az is befolyásolta, hogy egy-egy tanulmány fordítása meghaladná a hallgatók anyagi lehetőségeit. Az ok azonban összefügghet az egyetemi oktatók ezirányú követelményrendszerével is, a közöttük végzett felmérés szerint 47%-uk nem igényelt fordítást. Ez a megkérdezettek jó nyelvismerete mellett is kevés. Arra is választ kerestünk, hogy milyen időszakra vonatkozó szakirodalmat kértek hallgatóink. 62% az utóbbi öt év, 30% az utóbbi tíz év anyagát tanulmányozta, 8% körül mozog azoknak a száma, akik ennél régebbi időszakra vonatkozó szakirodalmat kerestek. 88 *
