Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1984 (Budapes, 1986)
A szekciók ülésein elhangzott főbb előadások - Ifjúsági könyvtáros szekció - Dr. Cravero Róbertné: Az egyetemi hallgatók szakirodalmi információellátása a közgazdasági egyetemi hallgatók körében végzett felmérés tapasztalatai alapján
folytatjuk a már évek óta folyó küzdelmünket a tanszékekkel, hogy időben kapjunk jelzést a tanulmányi munkához szükséges művekről a megfelelő példányszámban való beszerezhetőség miatt. Ugyanakkor a megjelent szakirodalomról adott tájékoztatással (gyorstájékoztatás az új könyvekről, témafigyelő szolgálat stb.) segítjük az oktatókat a tananyag kiválasztásában. A kötelező irodalomként megadott tananyagon kívül elsősorban házidolgozat, tudományos diákköri dolgozat, valamilyen pályázat, szakdolgozat írásakor keresik fel a könyvtárat a hallgatók, hogy szakirodalmat gyűjtsenek. Kollégámmal, Eberhardtné Kovács Melindával 1981-ben kérdőíves felmérést végeztünk a könyvtárat szakirodalomkutatás céljából felkereső hallgatók körében. A viszgált időszakban a hallgatók 60%-a a szemináriumi dolgozathoz, 40%-a szakdolgozathoz, vagy egyéb tudományos munkához keresett szakirodalmat. Arra is választ kerestünk, hogy a hallgatók milyen jártassággal rendelkeznek a szakirodalomkutatás terén. Külföldi elemzések is arra a megállapításra jutottak, hogy ennek mértéke erősen befolyásolja tanulmányi munkájuk eredményességét. Az elsőéves hallgatók különböző szintű könyvtárhasználati ismeretekkel érkeznek az egyetemre. Egyesek már a középiskolában elsajátítják a szükséges alapismereteket. Azok, akik középiskolai tanulmányi versenyekre készültek, már a szakirodalom kutatásában is bizonyos jártasságot értek el. Kedvező jelenség, hogy évről-évre csökken azoknak a száma, akik semmilyen könyvtárhasználati alapismerettel sem rendelkeznek. Az első évfolyamon tartott könyvtárhasználati tájékoztatás a különbségek kiegyenlítéséhez nem elegendő, csupán arra szolgál, hogy az alapvető tudnivalókba bevezesse a hallgatókat. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a hallgatók ekkor még nem is nyitottak részletes irodalomkutatási ismeretek befogadására. Mikor későbbi tanulmányaik során szemináriumi dolgozatíráshoz szakirodalmat gyűjtenek, a feladat elvégzését eredményesen össze lehet kötni a szakirodalmi források megismertetésével. A hallgatók egy része házi dolgozat írásakor egyes tanszékektől olyan feladatot kap, melynél nemcsak a megadott témák valamelyikének feldolgozásán van a hangsúly, hanem egy kisebb téma szakirodalmának összegyűjtésén, értékelésén. Örülünk annak az új jelenségnek, hogy-^gyes tanszékek tanárai már szükségesnek tartják, hogy hallgatók egyetemi éveik alatt jártasságot szerezzenek a szakirodalomban való eligazodás terén, elsajátítsák a tudományos kutatómunka bizonyos módszereit, szabályait. Tudják, hogy a holnap szakemberének már információs bázisokkal, adattárakkal is kapcsolatot ,kell teremtenie. Az oktatási reform kidolgozása során a fiatalok részéről is megfogalmazódott az az igény, hogy a számonkérés egyik módja legyen egy egy probléma önálló feldolgozása, megvédése, melynek keretében annak hazai és idegen nyelvű irodalmáról is számot kell adni. Más egyetemeken, pl. az Agrártudományi Egyetemen is kapnak a hallgatók olyan feladatokat, amelynek keretében egy-egy téma részletes ismertetését kell adniuk a szakirodalom alapján. Felmérésünk tapasztalatai szerint a hallgatók az egyetemen töltött évek alatt egyre nagyobb jártasságra tesznek szert a szakirodalmi források ismeretében és használatában. Szakdolgozat, tudományos diákköri dolgozat, vagy valamilyen pályázat 86
