Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1984 (Budapes, 1986)

A XVI. vándorgyűlés plenáris ülésének előadásai - Dr. Balázs Sándor: Az információk terjesztésének és közvetítésének útjai a külföldi könyvtárakban

gyorsan, megbízhatóan és megfelelően olvasható formában. (Az új technológia csak fokozza ezt a követelményt.) • A holland könyvtárak irányelvei között szerepel, hogy mindenütt világosan körülírt prioritásokat kell meghatározni az olvasók, illetve az olvasóközönség tekintetében. A közkönyvtári elvvel ellentétes irányelvük, hogy „a könyvtárak nem tehetnek meg mindent mindenkinek". • Egy új-zélandi városi könyvtár ismertető füzetében kiemeli, hogy milyen más könyvtárak állományát tudja sajátján kívül biztosítani olvasói számára. • Több országban a legszükségesebb könyvtári funkciók fejlesztését központi pénzügyi támogatással biztosítják. • Az Európai Közösségek Bizottsága (Commission of European Communities) által 1982-ben az információtranszfer szakértők részére rendezett első európai szimpóziumon kimondták, hogy a könyvtárak közös feladata a számítógépes adatbázisok által szolgáltatott bibliográfiai adatoknak megfelelő dokumentumok hozzáférhetővé tétele a felhasználók részére. • Az ír Mezőgazdasági Intézet gyakorlatban igazolta, hogy a tájékoztatással foglalkozó könyvtári és egyéb szakemberek a különböző agrárüzemekben és intézményekben végzett látogatások alkalmával létesített majd rendszeressé tett személyes kapcsolatok útján érik el a legjobb terjesztési eredményeket. • Hollandiában a könyvtárak a rokkantak és terhes anyák részére külön olvasóhelyeket (székeket) és látogató- dokumentumkézbesítő szoltálatot biztosítanak. • Kanadában hangsúlyozzák - és ilyen értelemben elemzik - azt a tényt, hogy az olvasók és információ-felhasználók igényei, kérései és szükségletei között többnyire olyan különbségek vannak, amelyeket csak többszöri profilkiigazításokkal lehet tisztázni. • Az USA kiskönyvtárainak munkatársai rendszeres ötlet-megbeszéléseket (brain storming) tartanak az egyes olvasói csoportok azonosítására és a részükre szóló propaganda és szolgáltatások megszervezésére. Igy alakítják ki pl. a kábeles TV és a helyi rádiókon keresztül a betegek és testi fogyatékosok információellátását. Az országban 72 rádióállomás közvetíti a könyvtárak felolvasó műsorait. • Norvégiában megállapították, hogy a könyvtáraknak, amelyek eddig „kulturális lábakon" álltak, a jövőben az információk terjesztőivé kell válniok. A könyvtárosoknak ehhez megfelelő és elegendő tudást kell szerezniök. • Az angol ASLIB (a szakkönyvtárak és információs irodák egyesülete) 1982. évi konferenciája a passzív tájékoztató munkát „könnyen nélkülözhető"-nek bélyegezte. Az olvasók felelőssége, hogy ne mindent maguk keressenek, hanem használják a központi jellegű tájékozódási lehetőségeket. A könyvtáraknak olvasóiktól is kell információkat szerezniök, amelyek szintén több módon továbbíthatók és értékesíthetők. A külföldi példák vázlatos ismertetéséből az is kitűnhet, hogy azok egy része vagy változata Magyarországon is fellelhető. Az irányok felismerése azonban mindenképpen hozzájárulhat a jövőt építő tudatos cselekvésekhez. Ezen az úton kis- és nagykönyvtárak34