Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1984 (Budapes, 1986)
Beszámoló a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 1983-1984. évi munkájáról
egy-egy fiatal könyvtáros közel egy éven keresztül bővítse szakmai ismereteit az USA-ban a kenti egyetemen. Az egyesület kiadvány/ tevékenysége keretében folyamatosan jelennek meg a vándorgyűlések előadásait közlő évkönyvek, napvilágot látott a Kovács Máté emlékkönyv és — bár gondoktól nem mentes — az egyesületi Tájékoztató informálta a napi eseményekről a tagságot. Ez utóbbi rendszerességén, tartalmában a jövőben jelentősen javítani kell. A könyvtári, levéltári szaksa/tóval a kapcsolatok jól alakultak; rendszeresen és készségesen adnak helyet — és igénylik — a folyamatos tájékoztatást, a szakmai eredményekről szóló híreket. Az egyesület taglétszáma lassú növekedést mutat, 1984 végén 3947 fő volt. Javult a tagnyilvántartás rendszere — nem utolsó sorban annak eredményeként, hogy megnyugtató módon, a Művelődési Minisztérium támogatásával megoldódott az adminisztráció elhelyezésének gondja —, ugyanakkor azonban romlott a tagdíjfizetési morál, s ez veszélyezteti a tervszerű munkát. Az eredményes gazdálkodás érdekében — amely 1983-ban és 1984-ben is egyensúlyban volt — fokozatosan megvalósult az intézményi pártoló tagság rendszere; 1984 végén 25 intézmény támogatta — az erkölcsiek mellett — anyagilag is az egyesület tevékenységét. Az 1983-as évben — tekintettel, hogy jelentős számban kerültek a szervezetek vezetőségébe új tagok a tisztségviselők részvételével tanácskozásra került sor, amelyen a főbb témák a gazdálkodás, a testületi tagság, a tagdíj, a Tájékoztató megjelentetése voltak. Ez a személyes kapcsolatfelvétel is hozzájárult zökkenőmentesebb szervezeti működéshez. Az itt született megegyezés értelmében 1984-től a szervezetek tevékenységükhöz — igen szerény mértékben — de igényelhettek és kaptak pénzeszközöket különféle rendezvények céljára, mellyel megalapozottabbá tehették munkájukat. Az elnökség és a titkárság munkája folyamatos volt, a tájékoztatás elősegítésére az elnökségi ülések jegyzőkönyvét minden szervezet megkapja. A tapasztalatok, beszámolók szerint az elmúlt időszakban nőtt az egyesület szakmai tekintélye és ezen keresztül az a befolyása is, amelynek révén a könyvtár és levéltárügy érdekei érvényesíthetők, vagy legalább is előadhatók. A Művelődési Minisztérium és az egyesület között a jó kapcsolat tovább erősödött, igen örvendetes az is, hogy a területi pártszervek, tanácsok is egyre gyakrabban foglalkoznak a helyi szervezetek munkájával (pl. Pest megye, Szolnok megye), értékelik azt, netán feladatokat szabnak meg és anyagilag is támogatják munkájukat. Gyakori az is, hogy fontos döntések előtt kérik ki a helyi szervezetek véleményét. Mindez a közéleti, érdekvédelmi szerepet erősíti. Elismerésnek tekinhetö az is, hogy az elmúlt időszakban hat egyesületi tagot • részesített a kulturális kormányzat társadalmi munkájáért kitüntetésben. A gondok között kell említeni, hogy az egyesület nem kapott eléggé megalapozott választ arra a felterjesztésre, amelyet az elnökség az ifjúsági- és a gyermekkönyvtáros szekciók kezdeményezése alapján küldött meg az illetékes szerveknek az iskolai könyvtáros-tanárok órakedvezménye (vagy megvonása? ) ügyében, sokat foglalkoztatja a tagságot a bérkérdés, a 40 órás munkahét, a szakmai képzés és továbbképzés részben még 13 í
