Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1984 (Budapes, 1986)
A szekciók ülésein elhangzott főbb előadások - Társadalomtudományi könyvtáros szekció - Lisztes László: A megyei könyvtárak szakkönyvtári funkciói, beépülésük a szakirodalmi információszolgáltatás rendszerébe
véve, megnyugtatóan történnék az országban. Tehát a megfelelő helyen: a kutatás közelében, az érdekeltek közelében, munkaközeiben megtalálhatók volnának azok a folyóiratok, amelyekre ott szükség lenne. Erről azért beszélek, mert egyáltalán nem tartom bizarr ötletnek, hogy ha a külföldi szakfolyóiratokra tartósan szükségünk van, — márpedig ez nem kétséges — akkor a tartós megőrzésbe célszerű volna bevonni bizonyos megyei könyvtárakat egyfajta területi feladatként, a kötelezettségek vállalásával együtt. A megyei könyvtárak ,is megőrzik folyóirataiknak egy bizonyos körét. Ezt mindössze néhány tucattal kellene bővíteni. Pontosan azoknak a tudományterületeknek, speciális kutatási témáknak a dokumentumbázisa biztosítható ezáltal, amelyeknek a kutatói egyébként is annak a megyei könyvtárnak a közelében élnek. Azt hiszem, nem árulok el műhelytitkot, nem kellemetlenkedem egyik kollégámnak sem, ha megmondom, hogy a külföldi folyóiratok kiválasztásával, körének meghatározásával amúgy is rengeteg gondjuk van a megyei könyvtáraknak. Igen hiányoznak azok a segédletek, azok a szakemberek, amelyek és akik a külföldi folyóiratok kiválasztásában segítséget tudnának nyújtani. Meg tudnák mondani például azt, hogy mondjuk ez a 20 szakfolyóirat az, amely a kérdéses szakterületen valóban a világszínvonalat képviseli. Igazán azokat az információkat nyújtja, amelyek ebben az országban, az ezekben az esztendőkben folyó kutatásokhoz segítséget adhatnak. Egyik megyei könyvtár sem tudná ezt a gondját eltitkolni. Tehát már önmagában az is nagyon sokat jelentene, az országban fellelhető szakirodalmi bázisnak a gyarapítását, színvonalasabbá tételét mozdítaná elő, ha a megyei könyvtárak folyóiratelőfizetését célirányosabbá, szervezettebbé lehetne tenni. Gondoljunk csak arra, hogy a megyei könyvtárak nem kis összeget, évente kb. 15—20 millió forintot költenek folyóiratra és ennek a feléből külföldi folyóiratot rendelnek. Már az is nagy haszonnal járna, ha ennek a lehetőségnek a kihasználását akár csak 25%-al intenzívebbé tudnánk tenni a szakkönyvtárak és a közművelődési könyvtárak együttműködésével. Szerényebb mértékben, de ugyanerre a közös törekvésre lehetne ösztönözni a megyei könyvtárakat és a szakirodalmi információs központokat az egyes szakterületek alapvető monográfiáinak,, legfontosabb külföldi kézikönyveinek a beszerzésében. Az anyagi lehetőségeihez mérten minden intézmény igyekszik jól válogatni abban a szédületesen nagy kínálatban, amely a külföldi könyvek piacáról árad felénk. A megyei könyvtárak azonban megint ugyanazokkal a nehézségekkel küzdenek. Sok segítséget kapnak persze a könyvek megrendelésében is azokból a szakbibliográfiákból, amelyeket pl. a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára állít elő, vagy a társadalomtudományok terén az Országos Széchényi Könyvtártól, illetve az Országgyűlési Könyvtártól kapnak. De a tájékozódásnak ez csak egy lehetősége, a továbblépést az jelenthetné, ha a megyei könyvtárak állománygyarapító könyvtárosaival az országos szakkönyvtárak olyanféle kapcsolatokat építenének ki, mint akikre a saját szakterületük dokumentumbázisának gondozásában is számítani akarnak. A legfontosabb monográfiák és segédkönyvek a kiválasztásában is, az alapművek beszerzésében is adnának tanácsokat. Személyre szóló, vagy intézménynek adott tanácsokra gondolunk. Ezzel együtt járna természetesen az, hogy a külföldi szakfolyóiratok és szakkönyvek központi címjegyzékét az országos szakkönyvtáraknak kell, és kellene kezelniök. Ezt olyan segédeszközzé 107
