Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1984 (Budapes, 1986)

Beszámoló a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 1983-1984. évi munkájáról

BESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖNYVTÁROSOK EGYESÜLETE 1983-1984. ÉVI MUNKÁJÁRÓL. (Elhangzott 1984. december 18-án az egyesület 1984. évi küldöttközgyűlésén.) Az 1982. évi tisztújító taggyűléseken és a tisztújító küldöttközgyűlésen jelentős változások történtek a szervezetek vezetésében és az elnökségben. Több mint 40%-os arányban kerültek új személyek a különböző vezető helyekre. Ez az arány kedvező, biztosította a korábbi eredmények folytatásához szükséges tapasztalatokat, a folyamatosságot és hozzájárult egy kedvező irányú szemléletváltoztatáshoz, új típusú munkamódszerek kialakításához, bevezetéséhez. A beszámolási időszakban igen sok rendezvényre került sor; 1983-ban 150-re, 1984-ben 130-ra. Már 1983-ban, de különösen 1984-ben egyre több jelzés érkezett a tagságtól, hogy a gazdasági körülmények, a takarékossági intézkedések, az intézmények visszafogottabb költséggazdálkodása nagy gondot jelentett a szervezeteknek a rendezvények megszervezésében, a tagoknak pedig a részvételben. Nemcsak az intézményi keretek csökkenése kedvezőtlen jelenség, hanem az is, hogy az étkezési, nemegyszer a tagságot terhelő utazási, vagy szállásköltségek meghaladják a részvevők anyagi teherbíró képességét. Többek között e miatt is szükség van arra, hogy a jövőben a szervezetek még körültekintőbben határozzák meg a rendezvények témáit, időpontját, helyét. A rendezvények szakmai összetétele, megoszlása igen sokrétű volt, számos fontos országos jelentőségű tanácskozás mellett, amelyekre leggyakrabban központi rendezésben került sor, a tematika elemzése arra utal, hogy az igen élénk érdeklődést kiváltott könyvtárpolitikai, könyvtárfejlesztési témák mellett még mindig foglalkoztatta a tagságot a devizás folyóirat rendelések körül kialakult helyzet, a gyermek és ifjúsági olvasókkal való foglalkozás - és ez nemcsak az illetékes szekciókra vonatkozik —, a könyvtárhasználat, az olvasók összetételének vizsgálata, az együttműködés problémaköre, a könyvtári feldolgozás folyamatainak fejlesztése, a propaganda munka, a hálózatok jelene és jövője, a helyismereti gyűjtemények sorsa, a nem-hagyományos dokumentumok felhasználása, beépítése a hagyományosnak mondott könyvtári állományba és még számos más téma. Az elemzés arra is utal, hogy talán éppen a gazdasági lehetőségekkel, a gazdasági környezettel összefüggésben, mintha a könyvtárak, a könyvtárosok kedvét szegte volna olyan témák feldolgozása, mint az új könyvtártechnológia, számítógépesítés, a technikai korszerűsítés. Voltak ilyen előadások, csak talán nem elegendő számban. Megállapítható, hogy a tagságot egyre jobban foglalkoztatják azok a súlyosbodó gondok, amelyek nemhogy a korszerűsítési, fejlesztési elképzelésekre utalnának, hanem az alapvető könyvtári funkciók megtartásához szükséges anyagi nehézségeket vetik fel, mint az állománygyarapítási keretek csökkenése, a könyvtárak zsúfoltsága, elégtelen felszerelt9 •